52138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetylcellulozaoldatoknak és ezekből készült celluloidszerű masszáknak előállítására
Megjelent 1911. évi május hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52138. szám. LV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás acetylcellulóz-oldatoknak és ezekből készült celluloidszerü masszáknak előállítására. DR EICHENGRÜN ARTHUR VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1910 január hó 13-ika. Elsőbbsége 1909 január hó 25-ike. Az acetylcellulóz nagyobb mérvű ipari alkalmazása eddig nem volt lehetséges, mert az ismert, ill. az utolsó években föltalált oldószerek részben árúk, részben illékonyságuk, részben pedig mérgező hatásuk folytán meggátolták az ipari alkalmazást, de különösen azért nem feleltek meg céljuknak, mert egyik oldószerrel sem lehetett egyenletes vastagabb rétegeket készíteni, minthogy az oldatok nagyobb rétegvastagság esetén mindig hólyagképződés közben száradtak be Kísérleteim bebizonyították, hogy egész váratlan úton oly acetylcellulóz-oldatokat állíthatunk elő, melyek nem szenvednek a fönti hibákban és nemcsak olcsók, hanem sokféleképpen használhatók, mert sajátságaik kvantitatív vagy kvalitatív összetételük csekély változtatása révén igen könynyen változtathatók. Kitűnt ugyanis, hogy a cellulóz bizonyos acetylálási fokai, különösen az oldható cellulóz-acetátok oly oldószer-elegyekben, amelyekben hidegen majdnem oldhatlanok, melegen könnyen oldódnak. Ily oldószer-elegyek gyanánt elsősorban az alkoholok és szénhydrogének — pl. alkohol és benzol — elegyei jönnek tekintetbe. Míg az acetylcellulóz sem alkoholban, sera benzolban, sem hidegen, sem melegen, sem pedig a két oldószer hideg elegyében melegítéskor könnyen, a forráspontig való melegítéskor majdnem pillanat alatt oldódik. Az acetát az oldószer "menynyiaége szerint a kihűléskor vagy oldatban marad, vagy pedig hosszú elnemezesedett fonalak alakjában válik ki. E kiválást megakadályozhatjuk az oldatnak oly folyadék kai való keverése által, mely — mint pl. a jegecet vagy aceton, stb. — hidegen is oldja az acetylcellulózt; ugyanily hatásúak az oly testek, melyek acetylcellulózzal oly oldóképességet mutatnak, mint a kámfor a nitrocellulózzal szemben. Előbbi esetben az oldatok a hozzáadott oldószer mennyiségéhez képest higfolyók maradnak, vagy pedig a lehűléskor szirupszerűek lesznek; utóbbi esetben az acetylcellulóz nem válik ki az oldatból a lehűléskor, hanem az egész oldat homogén szilárd maszszává merevedik meg, mely melegítés által megolvad, vagyis melegen folyós oldattá válik. Sajátságos, hogy ezen melegen folyós oldatok könnyen alakíthatók át hidegen folyós, vagy legalább már csekély megmelegítésre folyékonnyá váló oldatokká, ha