52125. lajstromszámú szabadalom • Töltény közellövészethez szolgáló lövedékeknek normális lőfegyverekből való kilövéséhez

— 2 — 13. ábra ugyanennek hátsó végnézetét, a 14. ábra egy katonai ismétlőfegyver töl­ténykamarájának metszetét, a 15. ábra a cső hátsó végének nagyobb léptékben rajzolt metszetét, a behelyezett hüvellyel, a 16. ábra pedig ismétlőpisztolyokhoz való töltény oldalnézetét mutatja. A normális kaliberű lőfegyvereknél alkal­mazandó töltény a következő részekből áll: A kis kaliberű és gyújtókupakkal, lőpor­ral, golyóval fölszerelt tulajdonképeni (a) töltényből, mely megfelelő szűk kaliberű lő­fegyvereknél magában is alkalmazható. (7. ábra); továbbá a külső (b) hüvelyből, amely a tulajdonképeni katonai töltény hü­velyének felel meg, amelynek azonban hátsó vége és feneke el van távolítva; továbbá a belső (c) hüvelyből, mely a (b) hüvelybe van tolva, végül pedig a (d) ütő­szögből. A 8. ábrán föltüntetett ütőszög egy henge­res (d) testet alkot, melynek valamivel vastagabb feje egy vagy több (p) heggyel van ellátva, amelyek az (a) töltény robbanó anyagát föllobbantják. Az ütőszögben egy (n) rúgó van megerősítve, melynek meg­görbített (r) vége az (o) hüvely (o) hor­nyába fekszik oly célból, hogy az ütőszöget a hüvelyben rugalmasan fogvatartsa. Az ütőszög hátsó végén egy hengeres (e) fúrat van kiképezve és ezen fúrat lágy fémmel van kitöltve, melyhez a lőfegyver ütő­szögje ütközik. Ily módon a (d) szög az ütést a lövés alkalmával az (a) töltényre viszi át. Az ütőszögnek a 12. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál az (n) lapos rúgó helyett egy kö'ralakú (m) rúgó van a jelzett célra alkalmazva. Az ismétlőpisztolyokhoz való töltény (11. és 16. ábra) egy (q) köpenyből áll, mely kívül egy (1) és belül egy (k) körhorony­nyal van ellátva, továbbá a (h) heggyel el­látott (i) ütőszögből, melyet a (j) rúgó rög­zít a köpenyben. Az (i) szög végén levő (g) mélyedés lágy fémmel van kiöntve melyhez a pisztoly ütőszögje ütközik. A töltény alkalmazási módja a követ­kező : A leírt módon berendezett, kis távolsá­gokra hordó töltényeket ugyanúgy helyez­zük a tölténykamrába (14. ábra), mint a kö­zönséges töltényeket. A kis golyónak meg­felelő szűk csőkalibert egy (f) betétcsőnek a meglévő csőbe való tolása által létesít­jük. Az (f) betétcsövön egy (s) toldat van kiképezve (15. ábra), mely a fegyvercső hátsó végében a töltény nyakának fölvéte­lére szolgáló üregbe illeszkedik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Töltény közeilövészethez szolgáló löve­dékeknek normális, célszerűen betétcső­vel ellátott lőfegyverekből való kilövé­sére, jellemezve egy a lőfegyver kali­berének megfelelő nagyságú oly hüvely által, amelynek szájnyílásába egy meg­felelően kicsiny méretű, gyújtókupakból, robbanóanyagból ós golyóból álló teljes töltény van helyezve és e mögött egy a külső hüvely egész hosszára kiterjedő, hosszirányban elmozdítható ütőszög fog­lal helyet, amely a töltény elsütésére szolgál. 2. Az 1. igénypontban védett tölténynek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a kis kaliberű töltény tartója a haszná­landó katonai lőfegyver vagy ismétlő­pisztoly stb. töltény-hüvelyéhez hasonló (b) hüvelyből, továbbá egy ebbe helye­zett (c) hüvelyből áll, mely a kis kali­berű töltényt tartja ós az ütőszög föl­vételére szolgál. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett töltény­nek egy kiviteli alakja, jellemezve egy hengeres testet alkotó és a nagy kali­berű töltényhüvely hosszának megfelelő hosszú (d) ütőszög által, melynek mellső végén a töltény elsütésére szolgáló hegy, hátsó végén pedig egy lágy fém­mel kiöntött mélyedés van kiképezve, melybe a lőfegyver tulajdonképeni ütő­szögje csappan. 4. Az 1—3. igénypontokban védett töltény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom