52119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitriteknek átalakítására nitrátokká
a nitritmennyisége az oldatban változik; a nitrittartalom növekedésénél ugyanis a nitrit egyrésze megbontatlan maradna, ha kezdettől fogva nem alkalmaznánk túl nagy salétromsav fölösleget, míg csökkenő nitrittartalomnál erősen savanyú oldatok keletkeznének. Mi már most oly eljárást találtunk föl, amely még változó nitrittartalom mellett is a nitrátoldatnak folytonos üzemben való előállítását egyszerű módon teszi lehetővé. Az eljárás azon alapszik, hogy a nitrit, illetve nitrát-nitritoldatok megbontásánál abszorbeálás útján visszanyert salétromsavat közvetlenül ismét újabb nitrit-, illetve nitrátnitritoldattal keverjük és egyidejűleg állandóan csekély savfölösleget folyatunk hozzá. Ezen eljárás révén könnyen elérjük, hogy nitrit és sav az oldat változó nitrittartalma mellett is — a beállítás rövid időtartalmától eltekintve — mindig helyes arányban kerül össze. Ha pl. az oldat nitritkoncentrációja csökken, akkor azonos mennyiségű salétromsav hozzáfolyásánál szükségtelen savfölösleg jutna a nitritoldatba. Minthogy azonban csak a nitrittartalommal egyenértékű nitrózus gázok fejlődnek, ennélfogva az abszorbeáló készülékben is csak a nitrittartalomnak megfelelő mennyiségű salétromsav nyerhető vissza, minekfolytán a befolyó sav mennyisége az oldat nitrittartalmának megfelelően önmagától szabályozódik. Ha ellenben a nitrittartalom növekedik, akkor az abszorbeáló savval egyidejűleg hozzáfolyó savfölösleg azt eredményezi, hogy az abszorbeáló készülékbe nagyobb mennyiségben jutnak nitrózus gázok úgy, hogy az abszorbeálósav koncentrációja növekedik és ismét a megbontandó oldat fokozott nitrittartalmára magától beáll. A nitrátoldat savanyú reakciójának létesítéséhez szükséges savmennyiség tetszőleges módon állítható elő és az abszorbeáló készülékből kifolyó savoldat mellett állandóan a keverőedénybe folyhat vagy azokat oly módon is állíthatjuk elő, hogy nitrózus gázt pl. kemencegázt a keverésnél fejlesztett gázokkal egyesülni engedjük és az abszorbeáló készüléket oly nagyra választjuk, hogy a maradékgázok kevesebb nitrogénoxidot tartalmaznak, mint a bevezetett gázok, mikor is tehát ezen különbségnek megfelelően több salétromsavat vezetünk vissza az abszorbeáló készülékből. Nitriteknek a találmány tárgyát tevő eljárás szerint nitráttá való átalakításánál fejlesztett gázok lényegileg nitrogénoxidból állanak, hogy oxigén jelenlétét elkerüljük. Minthogy azonban a technikai nitritoldatok több vagy kevesebb tisztátlanságot, nevezetesen karbonátokat tartalmaznak, ennélfogva a fejlesztett gázokban mindig idegen anyagok, különösen szénsav van, amelyek bizonyos körülmények között, pl. ha a nitrózus gázok utolsó részét mésszel abszorbeáljuk, a keletkező termékeket szennyezik és ezáltal kellemetlenségeket okoznak. Lehetetlen a szénsavtartalmú nitrózus gázban lévő szénsavat abszorbeáltatni anélkül, hogy egyidejűleg nitrogén vegyületek is ne abszorbeáltatnának, ellenben kitűnt, hogy a fent ismertetett eljárásnál fejlesztett gázokat a tisztátlanságoktól pl. szénsavtól, oly módon szabadíthatjuk meg könnyen, hogy azokat szilárd, szuszpendált vagy oldott alkálikus anyagokkal kezeljük, mielőtt őket oxigénnel kevernők. További föladat a találmány tárgyát tevő eljárásnál a szabad salétromos sav eltávolításában áll, a mely kisebb nagyobb mennyiségben az oldatokban foglaltatik és tudvalevőleg a hidegben meglehetősen állandó. Azt találtuk már most, hogy a salétromos sav az oldatokból oly módon távolítható el, hogy ezeket permetező-tornyokban levegővel vagy más gázokkal pl. elektromos kemencéből jövő hideg vagy meleg gázokkal kezeljük. A salétromos sav még tökéletesebben távolítható el, ha az oldat meglehetősen alacsony vákuum alatt pl. 1/10 atmoszféra abszolút nyomás alatt' áll. Emellett igen gyorsan nitrogénoxid fejlődik, míg a salétromos sav egy része mint salétromsav marad vissza az alábbi képlet szerint. 3HN02 = 2N0 + HN02 + HS 0 Az eljárás a legkülönbözőbb módon foganatosítható. Előnyös, ha egyidejűleg a fo-
