52102. lajstromszámú szabadalom • Pad személyenkénti külön ülőhelyekkel

Megjeleni 1911. évi május tió 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52102. szám. VIII/c. OSZTÁLYPad szemólyenkinti külön ülőhelyekkel. ORENDI GOTTFRIED LELKÉSZ SZÁSZRÉGENBEN. A bejelentés napja 1910 május hó 24-ike. A jelen találmány tárgya személyenkinti külön ülőhelyekkel bíró, különösen iskolák, templomok és színházak számára alkalmas pad, mely azáltal tűnik ki, hogy annál minden egyes ülés, az ülő személy fölállásakor hátratolódik, amikor az ülés alatti tér, mint a közönséges fölcsappantott üléseknél, szabaddá válik úgy, hogy ezen szabad térbe vissza lehet ltpni és a padba belépőket kényelmesen a többi ülésekhez engedni. Az ily módon hátratolt ülésnek az eredeti helyzetbe való visszatérése a leülő személy súlya alatt szintén önműködően következik be. Ezt elérendő, a jelen találmány szerint a padnak mindegyik ülése szabadon van a padkeretre ráhelyezve és oldás csapokkal a padkeretnek rézsútosan fölfelé irányított hornyaival összekapcsolva úgy, hogy a fölálló személy lábszárai által hátrafelé tolt ülés az említett csapoknak a hornyokban való vezetődése folytán rézsútos helyzetbe jut és ennélfogva a leülő személy súlya alatt ismét előre csúszik. A találmány tárgyát képező pad a mellékelt rajzban iskolák számára alkalmas foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a padsor egy részének harántmetszete. A 2. ábra az egyik pad egy részének elölnézete. Minden egyes (1) ülés, mely a padkeretnek függélyes (2, 3) bakjaira (2. ábra) szabadon van ráhelyezve, a lefelé nyúló (4, 5) lapokkal bír, mely utóbbiak az oldalt kinyúló (6), illetve (7) csapokkal vannak ellátva, melyek a (2, 3) bakok belső oldalán kiképezett, rézsútosan fölfelé haladó (8) hornyokkal (1. ábra) kapcsolódnak. Az (1) ülésről való fölállásnál a fölálló személynek lábszárai, a kiegyenesedés közben, az (1) ülésnek mellső szélére nyomást gyakorolnak, amikor is az ülés hátratolódik és az említett csapoknak a (8) hornyokban való vezetődése folytán a szakadozott vonalakkal föltüntetett rézsútos helyzetbe jut. Az (1) ülésnek ezen helyzeténél a (9) asztalrész előtt kényelmesen lehet állni és ettől annyira visszalépni, hogy a padba belépők az álló személy előtt könynyen elhaladhatnak. A leülésnél a testsúlynak a rézsútos helyzetben lévő (1) üléssel párhuzamos komponense jut érvényre és ez az (1) ülést a rendes helyzetbe csúsztatja vissza. Az (1) ülésnek hátratolása és előrecsúsztatása tehát önműködően megy végbe és anélkül, hogy mint az eddigi fölcsappant-