52069. lajstromszámú szabadalom • Golyós-görgős csapágy

— 2 — hornyokkal bírnak, melyekbe a (d4) golyók kapaszkodnak. A (d2) tárcsák a (d3) hengerek végeinek fölvételére (d6) furatokkal (3. ábra) bírnak. E furatok folytán a tárcsák belső és külső fölületeiben (d7) hasítékok és ezek között fogalakú (d8) nyúlványok képződnek, me­lyeknek ellentétes oldalfölületei a kereszt­metszetben üregesek (3. ábra). Ezek a nyúl­ványok a középen kerek (e2) harántlyukak­kal bírnak, melyekbe a (d4) golyók oly módon vannak lazán behelyezve, hogy az utóbbiak a lyukakból oldalt kiállnak. Az (e2) lyukakat marás által állítjuk elő, miál­tal (e3) hasítékok képeztetnek (9. ábra), melyeknek azonban nincsen szerepe. A fog­szerű (d8) nyúlványok egyike szintén egy sugárirányú, az (e2) nyílásba torkolló (e4) furattal (8. ábra) bír, melyen át az össze­állításnál az utolsó (d4) golyót behelyezzük. Az összeállítás a következő módon tör­ténik : A (d3) görgők egyikét a gyűrűalakú (d2) tárcsák (e2) furataiba a (d8) nyúlványok «gyik oldalán behelyezzük. Ezután a (d4) golyókat a legközelebbi (d8) nyúlványokba beillesztjük. Ezután a következő (d3) gör­gőt helyezzük be. E folyamatokat addig ismételjük, ipíg az összes görgők elhelyez­tettek. Az utolsó (d3) görgő beillesztése után a (d4) golyókat a sugárirányú (e4) furatokon át bevezetjük és az utóbbiakat alkalmas módon dugók vagy csavarok ál­tal elzárjuk. A csapágyat miután ily módon összeál­lítottuk, az (a2) csapon a (b) agyba toljuk, mimellett a belső gyűrűalakú (c) tárcsát először és a külső (c) tárcsát utoljára il­lesztjük be. Az (a2) csap az (a3) agyból kiáll és külső végén (f) haránthornyokkal bír, melyek a négyszögletes, célszerűen négyzetkereszt­metszetű (f2) nyakat (1. és 2. ábra) képe­zik, melyre a (g2) nyílásokkal ellátott (g) biztosítólemezeket helyezzük. E lemezek külső szélei le vannak gömbölyítve és belső fölületük a nyak alakjának megfelelő V-alakú kivágásokkal bír (2. és 5. ábra). Az (a2) csap külső végére a (h2) perem­mel és (h6) csavarmenettel ellátott (h) sze­lence van fölhelyezve, oly módon, hogy a perem az (a3) agy (a7) kivágásába nyúlik. A (h2) perem a (h4) tömítőgyűrű befogadá­sára (h3) horonnyal bír. A (h) szelence (h5) harántkivágásába a (g) biztosítólemezeket illesztjük be. A szelencére a (h7) süveget vagy csavaranyát csavarjuk föl. Az összeállításnál először a (h) szelencét helyezzük a csapra, mire a (g) biztosító­lemezeket behelyezzük és a (h7) csavar­anyát fölcsavarjuk. Ezután az összes ré­szek oly módon vannak összekötve, hogy a (h7) csavaranya előzetes lecsavarása és a (g) biztosítólemezek eltávolítása nélkül nem szedhetők szét. Hogy a (h) szelence a csapon beállítható legyen, a (h5) haránt­bevágásokba a (g) biztosítólemezek ellen­tétes oldalain ívalakú (i) tárcsákat (5. és 10. ábra) illesztünk be. A (h) szelence be­állítása által a (h2) peremnek a hozzá­fekvő gyűrűalakú (c) tárcsára és a (c2) golyókra kifejtett nyomása szabályozható, hogy a kopás kiegyenlíthető legyen. A (b) szelence a (b2) spirálhornyok alkal­mazása folytán rugalmas úgy, hogy a szelence betolásánál annak harántméretei a görgők által az (a2) csapra kifejtendő nyo­máshoz képest szabályozhatók. Az (i) tárcsák a (g2) lyukaknak megfe­lelő (i2) lyukakkal vannak ellátva, míg a (h) szelence a (h5) bevágásokba torkolló (j) kivágásokkal bír (5. ábra). Az (i) tárcsák és (g) biztosítólemezek e kivágáson át al­kalmas szerszám segélyével a (h7) csavar­anya lecsavarása után eltávolíthatók. Az (a5) kenőkamrában és az egyes ré­szek között tartalmazott kenőanyagot a (h4) és a (10) tömítőgyűrűk, valamint az (al2) dugó a csapágyban visszatartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós görgős-csapágy, jellemezve (d6) kivágásokkal ellátott (d2) gyűrűk által, melyekben (d4) golyók között párhuza­mos (d3) görgők vannak forgathatóan ágyazva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom