52068. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rétegesen tekercselt szigetelőpalást vagy cső előállítására
Megjelent 1911. évi májas hó 13-án. MAGY. g&s KIR SZABADALMI WM HIVATAL SZABADALMILEIRAS 52068. szám. VIIle. OSZTÁLY. Berendezés rétegesen tekercselt szigetelőpalást vagy -cső előállítására. MEIROWSKY MIKSA KERESKEDŐ KÖLN-EHRENFELDBEN. A bejelentés napja 1910 jnlius hó 30-ika. Találmányom rétegesen tekercselt szige- | telőpalást vagy -cső előállítására vonatkozik, főleg pedig sablonok szerint tekercselt fegyverzetcsévéknek csillám- vagy más hasonló szigetelőszövetek segélyével történő szigetelésére. A berendezés alapelve az, hogy a forgásnak indított és ennek következtében a szigetelő anyagot föltekercselő mag (fegyverzetcséve, föltekercselő tövis, stb.) egy körülötte vezetett és megfelelően megfeszített végtelen szalagot indít mozgásnak úgy, hogy a szalag és mag közé bevezetett szigetelő szövet a tetszőleges keresztmetszetű magra egyenletesen rászorul és erről le nem válhatik. Ha ennél az eljárásnál a szövetet fűtő hengerek segélyével melegíteni kell — mint pl. csillámvagy mikanitlemezek esetében, — a találmány szerint ezeket a fűtőkengereket is körülveszi a végtelen szalag úgy, hogy ezek is forgásnak indulnak. A szigetelő szövet bevezetése ekkor a hengerek és mag érintkezési helyén történhetik. Ezt a berendezést a csatolt rajz alapján ismertetjük, hol a berendezés egy foganatosítási alakja látható. Az 1. ábrán sematikusan ábrázoltuk, miként lehet valamely négyszög keresztmetszetű (b) magot, pld. egy sablon szerint | tekercselt fegyverzetcséve egyik szárát a föntebb leírt eljárás alkalmazásával tekercselt szigetelőpalásttal ellátni. A (c) súllyal terhelt (a) végtelen szalag akként fut a (b) mag és a lazán elrendezett, tehát nem fix módon ágyazott (d, d) hűtőhengerek körül, hogy a (k) dobról jövő lemez- vagy szalagalakú (i) szigetelőanyag bevezetőhelyét alkossa. A (d, d) hengereket egymással az (m) kengyelek kötik össze, melyeket az (n) kar útján az (o) súly terheli, hogy így a (c) súllyal együtt az egész rendszer egyensúlyban legyen tartható. Ez az (o) súly azonban el is maradhat, sőt lehetne a (k) dobot is ellensúly gyanánt kiképezni. Ha a (b) magot ismert módon forgatjuk, a (c) súly által terhelt végtelen (a) szalag legördül és a (d, d) hengereket a súrlódás által magával viszi és az (i) szigetelő szalagot — mely a bevezetés előtt fölmelegszik — egyenletesen feltekercseli. A csillám stb. lepattogzása ki van zárva, mert az azonnal a magra vagy az előző rétegre szorul. Minthogy a mag az egész tekercselő berendezés tartója, ez a végtelen (a) szalagon szabadon függő (c) súly hatása alatt állandó egyenletes nyomás alatt tartatván, a mag keresztmetszet alakjához jól hozzásimul. Az (a) végtelen szalag megfeszítésére a