52042. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó berendezés alacsonynyomású gőzfűtési kazánok számára

3. ábra egy további kiviteli alak keresztmetszete az 1. ábra A—B vonala magasaágában, míg a 4. ábra ugyanannak az 1. ábra C—D Tonala magasságában való keresztmetszete. A készülék két, (a) és (b) edényből áll, amelyeket a (e) fal választ el egymástól. Az (a) edény a kazán gőzterével való kapesolás céljából (d) csőtoldattal, továbbá a megtöltésére szolgáló (e) tölcsérrel van ellitva. A (c) válaszfalba a fölül és alul nyitott (f) cső van becsavarva, mely közel az (a) edény fenekéig ér ós melynek révén az {a) és (b) edények egymással közlekednek. A (b) edény belsejébe a (g) cső mélyed, mely egy kis fenéknyílásához csatlakozó és az (f) csövön, valamint az (a) edényen áthaladó (h) cső útján van a kazán vízterének alsó részével összekötve. Az (f) és (g) csöveket az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérően az (a) és (b) edényekkel egy darabból öntött alkalmas válaszfalak által képezett (f) és (g) űrökkel is pótolhatjuk, amint az a 3. és 4, ábrában föltüntetett kiviteli alaknál látható. A (g) cső (i) úszó fölvételére szolgál, mely alkalmas ellensúllyal kiegyensúlyozva, összekötő láncok és emeltyű közvetítésével ismert módon van a kazán (k) légbebocsátó csappantyújával és a kürtőbe hamis levegőt vezető (1) csappantyúval összekötve. A (b) edény fölső részéhez a szabadba •vezető (m) cső csatlakozik, alsó (n) részén át pedig egy cső van átvezetve, mely az (o) vízállásmutatót a (h) csővel köti össze. A fölső (b) edényből a (c) válaszfalon át a (p) kifuvatócső nyúlik le az alsó (a) edénybe, mely azonban nem ér le oly mélyre, mint az (f) cső, fölül pedig az (m) csőbe torkollik. Kevéssel a (p) kifuvatócsőnek az (m) csőbe való torkollása előtt egy (q) cső ágazik el belőle, mely az (r) vészsíppal van fölszerelve. A berendezés működési módja a következő : A berendezést, mely a kazánnal a (d) csőtoldat révén a középvízállás magasságán valamivel fölül közlekedik, első sorban az (e) tölcséren át vízzel megtöltjük és ezután a kazánt üzembe helyezzük. A gőzfejlődés és az ezáltal előidézett nyomás folytán a vízazín az (a) edényben csökken és a víz az (f) csövön át a (b) edénybe megy át. A nyomás egyidejűleg a (h) csőben is fölfelé szorítja a vizet, mely a (g) csőbe áramlik és a benne lévő (i) úgzót emeli, aminek folytán a lánekapcsolat és az emeltyű közvetítésével a légbevezető (k) csappantyú mindinkább elzáródik, míg további nyomásemelkedésnél a kürtő hamis légbebocsátó (1) csappantyúja is kinyílik. Ha azonban a nyomás csökken, úgy a (b) edényben és a (g) csőben a vízoszlopok csökkennek, az (i) úszó lesülyed úgy, hogy az (1) csappantyú önsúlya következtében elzáródik, a (k) csappantyú pedig ismét kinyílik és így tovább. A (g) csőben lévő vízoszlop magasságváltozása külsőleg is megfigyelhető a skálával ellátott (o) vízállásmutatócsövön úgy, hogy a (b) edényben lévő mindenkori vízállás és az ezzel összefüggő nyomás a vízállásmutatón centiméterekben leolvasható. Túlságosan nagy gőznyomás esetében, tehát mihelyt az (a) edényben a vizszín anynyira esik, hogy a (p) kifuvatócső alsó torkolata szabad, a gőz a kifuvatócsövön át a szabadba áramlik ki és ennek következtében a kazánban a nyomás lecsökken. A kiáramló gőz egyidejűleg megszólaltatja az (r) vészsípot is és a túlságos gőznyomásra figyelmezteti a fűtőt. A (g) cső fölső része néhány (s) nyílással vagy akár egyetlen nagyobb kivágással van ellátva, mely tartós nagyobb gőznyomás esetén a víznek a (g) csőből a (b) és innen az (a) edénybe való átfolyására szolgál. A víz ily módon nem folyik ki a (g) cső fölül nyitott végén, hanem nyomáscsökkenés beálltával a kazánba folyik vissza. A 2. ábrabeli kiviteli alaknál a (h) cső nem vezet az (a) edényen keresztül a (g) csőig, hanem közvetlenül az (a) edénybe torkollik. A (g) cső és ezzel együtt az (i) úszó is ez esetben közvetlenül az (a) és (b) edényekkel közlekedik. A berendezés működési módja lényegében az előzővel azonos, az úszót azonban itt a szifonszerke-