52042. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó berendezés alacsonynyomású gőzfűtési kazánok számára

3. ábra egy további kiviteli alak kereszt­metszete az 1. ábra A—B vonala magas­aágában, míg a 4. ábra ugyanannak az 1. ábra C—D Tonala magasságában való keresztmetszete. A készülék két, (a) és (b) edényből áll, amelyeket a (e) fal választ el egymástól. Az (a) edény a kazán gőzterével való kap­esolás céljából (d) csőtoldattal, továbbá a megtöltésére szolgáló (e) tölcsérrel van el­litva. A (c) válaszfalba a fölül és alul nyi­tott (f) cső van becsavarva, mely közel az (a) edény fenekéig ér ós melynek révén az {a) és (b) edények egymással közlekednek. A (b) edény belsejébe a (g) cső mélyed, mely egy kis fenéknyílásához csatlakozó és az (f) csövön, valamint az (a) edényen át­haladó (h) cső útján van a kazán vízteré­nek alsó részével összekötve. Az (f) és (g) csöveket az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól eltérően az (a) és (b) edé­nyekkel egy darabból öntött alkalmas válasz­falak által képezett (f) és (g) űrökkel is pótolhatjuk, amint az a 3. és 4, ábrában föltüntetett kiviteli alaknál látható. A (g) cső (i) úszó fölvételére szolgál, mely alkalmas ellensúllyal kiegyensúlyozva, összekötő láncok és emeltyű közvetítésével ismert módon van a kazán (k) légbebocsátó csappantyújával és a kürtőbe hamis levegőt vezető (1) csappantyúval összekötve. A (b) edény fölső részéhez a szabadba •vezető (m) cső csatlakozik, alsó (n) részén át pedig egy cső van átvezetve, mely az (o) vízállásmutatót a (h) csővel köti össze. A fölső (b) edényből a (c) válaszfalon át a (p) kifuvatócső nyúlik le az alsó (a) edénybe, mely azonban nem ér le oly mélyre, mint az (f) cső, fölül pedig az (m) csőbe torkol­lik. Kevéssel a (p) kifuvatócsőnek az (m) csőbe való torkollása előtt egy (q) cső ága­zik el belőle, mely az (r) vészsíppal van fölszerelve. A berendezés működési módja a követ­kező : A berendezést, mely a kazánnal a (d) csőtoldat révén a középvízállás magasságán valamivel fölül közlekedik, első sorban az (e) tölcséren át vízzel megtöltjük és ezután a kazánt üzembe helyezzük. A gőzfejlődés és az ezáltal előidézett nyomás folytán a vízazín az (a) edényben csökken és a víz az (f) csövön át a (b) edénybe megy át. A nyomás egyidejűleg a (h) csőben is fölfelé szorítja a vizet, mely a (g) csőbe áramlik és a benne lévő (i) úgzót emeli, aminek folytán a lánekapcsolat és az emeltyű köz­vetítésével a légbevezető (k) csappantyú mindinkább elzáródik, míg további nyomás­emelkedésnél a kürtő hamis légbebocsátó (1) csappantyúja is kinyílik. Ha azonban a nyomás csökken, úgy a (b) edényben és a (g) csőben a vízoszlopok csökkennek, az (i) úszó lesülyed úgy, hogy az (1) csappantyú önsúlya következtében el­záródik, a (k) csappantyú pedig ismét ki­nyílik és így tovább. A (g) csőben lévő vízoszlop magasságváltozása külsőleg is meg­figyelhető a skálával ellátott (o) vízállás­mutatócsövön úgy, hogy a (b) edényben lévő mindenkori vízállás és az ezzel össze­függő nyomás a vízállásmutatón centimé­terekben leolvasható. Túlságosan nagy gőznyomás esetében, tehát mihelyt az (a) edényben a vizszín any­nyira esik, hogy a (p) kifuvatócső alsó tor­kolata szabad, a gőz a kifuvatócsövön át a szabadba áramlik ki és ennek következté­ben a kazánban a nyomás lecsökken. A ki­áramló gőz egyidejűleg megszólaltatja az (r) vészsípot is és a túlságos gőznyomásra figyelmezteti a fűtőt. A (g) cső fölső része néhány (s) nyílás­sal vagy akár egyetlen nagyobb kivágással van ellátva, mely tartós nagyobb gőznyomás esetén a víznek a (g) csőből a (b) és innen az (a) edénybe való átfolyására szolgál. A víz ily módon nem folyik ki a (g) cső fölül nyitott végén, hanem nyomáscsökkenés be­álltával a kazánba folyik vissza. A 2. ábrabeli kiviteli alaknál a (h) cső nem vezet az (a) edényen keresztül a (g) csőig, hanem közvetlenül az (a) edénybe torkollik. A (g) cső és ezzel együtt az (i) úszó is ez esetben közvetlenül az (a) és (b) edényekkel közlekedik. A berendezés mű­ködési módja lényegében az előzővel azo­nos, az úszót azonban itt a szifonszerke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom