52029. lajstromszámú szabadalom • Téglafödém
Megjelent 1911. évi május hó 12-án. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52029. szám. VII I/a. OSZTÁLY. Téglafödém. MAYER KÁROLY ÉPÍTÓVÁLLALKOZÓ WIEN/M BADENBEN ÉS ANGERMANN FERENC VÁLLALKOZÓ WIENBEN. A bejelentés napja 1910 május hó 27-ike. Idomtéglákból készült födémek, melyek | soronként kapcsokkal összekötött két tartórúd közé vannak ágyazva, már ismeretesek. A találmány ily födémszerkezetekre vonatkozik és abban áll, hogy a tartókapcsot «gy-egy kengyeles kapocs szárainak összecsavarása által képezzük úgy, hogy a kapcsok száraiknak csavart fölülete folytán el mozdíthatatlanul fogatnak meg az ágyazási anyagban. A mellékelt rajzon a találmány egy példaképeni alakja van föltüntetve, még pedig az 1. ábrán az újfajta födém egy téglasorának nézetét, illetőleg a födémnek a 2. ábra A—B vonala irányában való metszetét tünteti föl, a 2. ábra egy ily téglasort részben oldalnézetben, részben metszetben mutat. A födémet, mint rendesen, bizonyos számú {a, b, c, d . . .) téglasor képezi, melyek mindegyike egy pár (1, 2) tartórúd közé van ágyazva. A tartórudak fölvételére mindenik (3) tégla úgy a fölső részén, mint az alsón, a tégla egész hosszában (4) vájat van. Minden két egymás fölött egy függőlegesben fekvő (2) és (2) rúd (5) kapcsok által tar| tátik össze, melyek mindegyike két szomszédos tégla közötti (6) közbe helyeztetik el. Két-két szomszédos téglasor közötti (4) vájatok, a (6) közök valamint a (7) hézagok betonnal vagy hasonló anyaggal öntetnek ki. Hogy az (5) kapcsok az ágyazási anyagban elmozdíthatatlanul fogassanak meg, a kapcsok képzésére szolgáló kengyelek szárait úgy csavarjuk össze, hogy a kapocsszár külső fölülete csavarfölületet képezzen. Hogy az (1, 2) rudakat, illetőleg az ezeket körülvevő betonanyagot a (4) vájatokban megbízhatóan bentartsuk, utóbbiakat alámetszett keresztmetszettel képezzük ki. Ezáltal előugró (8) élek képeztetnek, melyek a nyírófeszültségnek különösen ellenállának. Az egyik sor téglái előnyúló részükkel belekapaszkodnak a szomszédos téglasor hornyaiba. A találmány lényegéhez képest úgy a kiugrásokat, mint a hornyokat (9) és (10) ferde föliiletekkel határoljuk, amelyek oly módon működnek össze, hogy két szomszédos téglasor egymásnak támaszkodik, miáltal a födém hordképessége növekszik. Egy téglasor lerakásánál a téglák egymás után helyeztetnek el az egy héjazaton nyugvó (2) alsó tartórudra, amelyre egy (5)
