52018. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék
és (30, 31) kígyózó csövek alkotnak és mindegyik csőszakasznak külön (32) gőzbevezető és (33) vízlevezető toldaléka van. Az összes csőszakaszok (32) gőzbevezető és {33) vízlevezető toldalékai egy közös (34) gőzvezetékkel és egy közös (35) vízvezető -csővel állanak összeköttetésben, melyek viszont a (36) illetve (37) csőszegmensek révén a (10) és (11) üreges fenékfalak (50) illetve (51) csatornáival közlekednek. A kiképzésnek ez a módja, valamint az a körülmény, hogy az egyes dobok forgásban vannak, azt eredményezi, hogy az egyes •csőszakaszokat mindig friss gőz járja át, mimellett a kondenzvíz önműködően elvezettetik. Mivel az egyes csőtekervények az egyik oldalon a gőzbevezető- illetve elvezetőcsővel közvetlen összeköttetésben állanak, a másik oldalon pedig a'másik illetve a többi szakaszok fölött haladó egyenes cső révén -az (50) illetve (51) csatornával közlekednek, ennélfogva az egyes csőtekervények szabadon terjeszkedhetnek ki úgy, hogy szivárgások nem fordulhatnak elő. A készüléken áthaladó gőz a következő útat írja le: Az oldalrész (12) üreges csapján belépve az (50) csatornába jut, honnan a (36) csőszegmensen áthaladva a (34) csatornába lép. Ebből az egyes csőtekervények -(32) gőzbevezető csöveibe áramlik s a tekervényeket átjárva, a kondenzvízzel együtt a (33) vízlevezető csövön, a (35) csövön, a Í37) csőszegmensen át a (11) fenékfal (51) csatornájába jut, honnan a (13) csapon át a szabadba, vagy valamely kondenzátorba távozik el. A mellékdobok fölé alkalmazott köpenyre -(39) szögvasak vannak erősítve s ezek kavaró illetve szállító (38) lapátokat hordanak, melyek a (2) teknőben lévő anyagot kavarják illetve továbbszállítják. A fődob forgatása a (40) fogaskerék segélyével történik, melyet valamely alkalmas közlőmű segélyével a hajtómotor hoz forgásba. Az előszárító (1) teknőben lévő kavarószerkezetet a (13) csap hozza forgásba, a (41) és •{42) lánckerekek és a (49) lánc közveté•sével. A készülék működési módja következő: A (44) keresztforgóval ellátott (43) tÖltőnyíláson át az (1) teknőbe jutott szárítandó anyagot a kavaró és szállító (8) lapátok folytonos forgatás mellett az (a) nyíl irányában továbbítják s egyidejűleg szárítják. Az (1) teknőből az anyag a (45) aknán át a (16) fődobba jut, hol a (17) lapátok tovább forgatják és a (b) nyíl irányában előreszállítják. A fődob végéhez jutott anyag a (18, 20, 22, 24, 25) mellékdobokba hull, melyek legmélyebb helyzetükben a (16) fődobbal kihulló anyagnak egy részét fölveszik és azt a (27) lapátok segélyével a (c) nyíl irányában, a fődobban megtett úttal ellentétes értelemben továbbszállítják. Ha a szárítandó anyag a mellékdobok másik végéhez jutott, akkor a (47) aknán át a többi mellékdobokba jut, még pedig a föltüntetett kivitelnél a (18) dobból jövő anyag a (26) dobba, a (20)-tól a (19)-be, a (22)-ből a (21)-be, a (24 és 25)-ből a (23)-ba hull. Ezen (26, 19, 21, 23) dobokban a kavarólapátok az előbbiekkel ellentétes irányban kényszerítik haladni az anyagot, mely innen a (2) teknőbe jut, honnan a (38) kavarólapátok a (48) levezető aknához szállítják, melyen keresztül teljesen és egyenletesen megszáradva hagyja el a készüléket. Hogy a teljesen megszáradt anyag a készülékből való kilépése alkalmával ne érintkezhessék a még meg nem száradt anyag nedves kigőzölgéseivel, azért a fő- és raellékdoboknak köpenyfalai a levezető (48) akna felőli oldalon körülbelül Vs"n yi hoszszúságban nincsenek átlyuggatva, míg a köpenyfal többi része perforálva van, oly módon azonban, hogy a fődob köpenyfala egész körül, míg a mellékdobok köpenyfalának csak a fődobtól elfordult része van perforálva, miáltal a fődobból elszálló nedves párák nem érhetik a mellékdobokban lévő félig száraz anyagot. Szükség esetén, ha a szárítandó anyagot hosszabb úton akarjuk vezetni, a készülék berendezését úgy is át lehet alakítani, hogy a szárítandó anyagot ismételten ide- és oda vezetjük a mellékdobokban.