52018. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

és (30, 31) kígyózó csövek alkotnak és mindegyik csőszakasznak külön (32) gőzbe­vezető és (33) vízlevezető toldaléka van. Az összes csőszakaszok (32) gőzbevezető és {33) vízlevezető toldalékai egy közös (34) gőzvezetékkel és egy közös (35) vízvezető -csővel állanak összeköttetésben, melyek vi­szont a (36) illetve (37) csőszegmensek révén a (10) és (11) üreges fenékfalak (50) illetve (51) csatornáival közlekednek. A ki­képzésnek ez a módja, valamint az a kö­rülmény, hogy az egyes dobok forgásban vannak, azt eredményezi, hogy az egyes •csőszakaszokat mindig friss gőz járja át, mimellett a kondenzvíz önműködően elve­zettetik. Mivel az egyes csőtekervények az egyik oldalon a gőzbevezető- illetve elvezetőcső­vel közvetlen összeköttetésben állanak, a másik oldalon pedig a'másik illetve a többi szakaszok fölött haladó egyenes cső révén -az (50) illetve (51) csatornával közlekednek, ennélfogva az egyes csőtekervények szaba­don terjeszkedhetnek ki úgy, hogy szivár­gások nem fordulhatnak elő. A készüléken áthaladó gőz a következő útat írja le: Az oldalrész (12) üreges csap­ján belépve az (50) csatornába jut, honnan a (36) csőszegmensen áthaladva a (34) csa­tornába lép. Ebből az egyes csőtekervények -(32) gőzbevezető csöveibe áramlik s a te­kervényeket átjárva, a kondenzvízzel együtt a (33) vízlevezető csövön, a (35) csövön, a Í37) csőszegmensen át a (11) fenékfal (51) csatornájába jut, honnan a (13) csapon át a szabadba, vagy valamely kondenzátorba távozik el. A mellékdobok fölé alkalmazott köpenyre -(39) szögvasak vannak erősítve s ezek ka­varó illetve szállító (38) lapátokat horda­nak, melyek a (2) teknőben lévő anyagot kavarják illetve továbbszállítják. A fődob forgatása a (40) fogaskerék segélyével tör­ténik, melyet valamely alkalmas közlőmű segélyével a hajtómotor hoz forgásba. Az előszárító (1) teknőben lévő kavarószerkeze­tet a (13) csap hozza forgásba, a (41) és •{42) lánckerekek és a (49) lánc közveté­•sével. A készülék működési módja következő: A (44) keresztforgóval ellátott (43) tÖltő­nyíláson át az (1) teknőbe jutott szárítandó anyagot a kavaró és szállító (8) lapátok folytonos forgatás mellett az (a) nyíl irányá­ban továbbítják s egyidejűleg szárítják. Az (1) teknőből az anyag a (45) aknán át a (16) fődobba jut, hol a (17) lapátok tovább forgatják és a (b) nyíl irányában előreszál­lítják. A fődob végéhez jutott anyag a (18, 20, 22, 24, 25) mellékdobokba hull, melyek legmélyebb helyzetükben a (16) fődobbal kihulló anyagnak egy részét fölveszik és azt a (27) lapátok segélyével a (c) nyíl irá­nyában, a fődobban megtett úttal ellentétes értelemben továbbszállítják. Ha a szárítandó anyag a mellékdobok másik végéhez jutott, akkor a (47) aknán át a többi mellékdo­bokba jut, még pedig a föltüntetett kivitel­nél a (18) dobból jövő anyag a (26) dobba, a (20)-tól a (19)-be, a (22)-ből a (21)-be, a (24 és 25)-ből a (23)-ba hull. Ezen (26, 19, 21, 23) dobokban a kavarólapátok az előbbiek­kel ellentétes irányban kényszerítik haladni az anyagot, mely innen a (2) teknőbe jut, honnan a (38) kavarólapátok a (48) leve­zető aknához szállítják, melyen keresztül teljesen és egyenletesen megszáradva hagyja el a készüléket. Hogy a teljesen megszáradt anyag a ké­szülékből való kilépése alkalmával ne érint­kezhessék a még meg nem száradt anyag nedves kigőzölgéseivel, azért a fő- és rael­lékdoboknak köpenyfalai a levezető (48) akna felőli oldalon körülbelül Vs"n yi hosz­szúságban nincsenek átlyuggatva, míg a köpenyfal többi része perforálva van, oly módon azonban, hogy a fődob köpenyfala egész körül, míg a mellékdobok köpenyfalá­nak csak a fődobtól elfordult része van perforálva, miáltal a fődobból elszálló ned­ves párák nem érhetik a mellékdobokban lévő félig száraz anyagot. Szükség esetén, ha a szárítandó anyagot hosszabb úton akarjuk vezetni, a készülék berendezését úgy is át lehet alakítani, hogy a szárítandó anyagot ismételten ide- és oda vezetjük a mellékdobokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom