51987. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó berendezés forgódugattyúval és vezérelt ellendarabokkal bíró kompresszorokhoz és gázszivattyúkhoz

- 3 — és (27) csapot el is hagyhatnék és a to- | lattyút állandóan a (22) tartályból terhelhetnék. Lehetne végül a tolattyút a gép indításánál az 5. és 6. ábra szerint rugóval is terhelni, mely a légnyomás mellett hathatna vagy melyet — mint megrajzoltuk — kézzel vagy önműködően lehetne kikapcsolni. Az önműködő kikapcsolásra a terhelő közeg nyomását lehetne fölhasználni. Az 5. és 6. ábra szerint a (28) terhelő rúgó az (5a) tolattyúra a (30) csapon forgathatóan ágyazott (22) emelő útján hat, melynek végéhez a (31) csap van csuklósan kapcsolva. Ez a tolattyú hátsó végén alkalmazott (32) persely fenekére hat. A perselyre ható rúgóterhelés fölvételére a (34) tengelyre egy (33) bütyök van szerelve, melyet fogantyú segélyével a nyíl irányában (5. ábra) bizonyos mértékben el lehet forgatni. Eme mozgásánál a bütyök a (29) •emelő (291

) hátsó végét lenyomja úgy, hogy az emelő a (28) rúgó hatása ellen kifelé mozog és a (31) csapot a (32) persely fenekéből kikapcsolja. Eme berendezés, mely a sűrített levegő hatását megszünteti, mikor a kompresszor a megengedett nyomáshatárt túllépi, az 5—8. ábra szerint (39) forgótolattyúval van fölszerelve, melyet egy rúgónyomás alatt álló (55) dugattyú forgat, mely dugattyú a gép által megsűrített levegő stb. hatása alatt áll. A (39) tolattyúnak három sugárirányú (41, 42, 43) hasítéka van, melyeknek a (40) tolattyútok (38, 44 ós 46) hasítékai felelnek meg. A (42) hasíték szélesebb, mint a többi hasíték úgy, hogy a (40) tolattyútok <44) hasítékával a (39) forgótelattyú mindkét állásában közlekedik (7. és 8. ábra). A (36) csövön és (63) csőcsonkon a sűrített levegő az (59) hengernek az (55) dugattyú fölött lévő részébe áramlik be. Normális nyomásnál a légnyomást az (56) dugattyúrúdat körülvevő (57) rúgó győzi le és tartja a dugattyút fölemelt helyzetében <(6. ábra), melyben a (60) csavardugóra fekszik. A dugattyú eme helyzeténél az (56) dugattyúrúd szabad végén alkalmazott (58) pecek a (39) forgótolattyú tengelyére ékelt | (51) forgattyúra hat oly módon, hogy az J (53) tolattyú a 7. ábrán látható helyzetet foglalja el. Eme helyzetben a sűrített levegő, melyet a (36) csövön és (37) elágazáson vezetünk be, szabad utat talál a (38, 41, 42 és 44) hasítékokon és (45) csatornán az (5a) tolattyú hátsó oldalán lévő (48) kamarába és innen a (49) csatornán és (50 csövön az (5b) tolattyú mögött lévő kamarába. Ha azonban a légnyomás a megszabott határt túllépi, az (55) dugattyúra ható nyomás a rúgófeszültséget legyőzi és így a dugattyút lefelé mozgatja, mely mozgás nagysága a túlnyomás nagyságának felel meg. Mikor a túlnyomás bizonyos értéket elért, az (56) dugattyúrúd egy második (59) pecke éri az (52) forgattyúcsapot és a (39) tolattyú a 8. ábrán látható helyzetébe jut. A tolattyú eme helyzeténél elzárja a (37) csövet a (48) kamarától, mely a (45) csatorna, (44, 42, 43 és 46) hasítékok és (47) csatorna útján a légkörrel van kapcsolatban úgy, hogy a tolattyú visszatolt helyzetében marad. Az (5b) tolattyú mögött lévő tér a (48) kamarával lévén kapcsolva, ugyancsak a külső levegővel közlekedik és ezért ez a tolattyú sincs terhelve. A (6—8. ábrán látható foganatosítási alaknál az 1—3. ábrán látható (22) segédtartály fölösleges és az 1. ábrán látható (12) csatornát a (36) cső helyettesíti. A tehermentesítő berendezésnek az 5—6. ábrán látható foganatosítási alakja annyiban előnyös, hogy a tolattyúknak a kompressziónyomás kismérvű változása által okozott váltakozó terhelése és tehermentesülése ki van küszöbölve, mert az (58) és (59) peckek holt mozgása miatt a (39) szelep átállása csakis bizonyos mérvű nyomásnövekedés vagy csökkenés után következik be. Ha a gépet kompresszor gyanánt használjuk, a tokban és födelében, valamint a dugattyúkorongban is ismert módon a vízhűtés céljaira szolgáló megrajzolt csatornákat képezzük ki. Ha a gépet vákuum szivattyú gyanánt használjuk, a toiattyúterhelésnek megszün-