51985. lajstromszámú szabadalom • Gőz- vagy gázturbina

3 -a gép axiális rendszerű, egyúttal az axiális | erők is nagy részben kikiiszöböltetnek, mi­által azon erővesztességek, melyek az összes axiális turbináknál nagy mértékben mutat­koznak, megszűnnek. A 15—18. ábrán látható vezetőkerekek lapátjai a futókerekek között szilárdan van­nak elrendezve és olykép vannak kiké­pezve, hogy egyenes rudakat ábrázolnak, melyek hosszirányukban metszett hengerek alakjával bírnak. Mindegyik lapát homorú (26) oldala alsó és fölső végén (30) erősí­téssel bír, melyeknek belső oldalai a ki­ömlési oldal irányban konvergálnak. Ezen megerősítések egyszersmind a lapátok kö­zötti közök megállapítására is szolgálnak és ezen erősítések közötti részek a szom­szédos lapát homorú részével együtt azon csavart alkotják, melyen át a közeg az egyik futókerékből a következőbe vezette­tik. Azáltal, hogy a (30) erősítések belső fölületei egymás felé hajlanak, a közvetítő anyag a futókerékbe való belépése előtt kissé összenyomatik, miáltal sebessége megnő. Természetesen a futókerekeknek a ki­ömlő nyíláshoz közelebb fekvő lapátjai nagyobbak kell, hogy legyenek, mint az előző futókerék lapátjai, mivel a nyomás­csökkenés folytán föllépő térfogat növeke­dést ily módon lehet csak kiegyenlíteni. Hasonlóképen szükségessé válik a vezető lapátok csatorna hosszait is megnövelni. Mint a 14. ábrán látható a futókerekek (29) lapátjai két végükön (39, 40) csapok­kal bírnak, melyeknél fogva tartóikhoz erő­síttetnek. Ezen tartó lehet a futókerék ke­rületén lévő (32) összekötő gyűrű, vagy pedig az (5) tengelyen lévő (33) agy. A (39, 40) csapok olyan elrendezésűek, hogy a lapátok nem állanak sugárirányban, ha­nem a sugárirányú vezetőlapátokkal akkora szöget zárnak be, hogy a (24) futókerék mindegyik (29) lapátja két vagy több vezető­lapáttal kereszteződik úgy, hogy a vezető­lapátokból kilépő közeg egyszerre több futó­kerék lapátot táplál, azonban természetesen az egyes futólapátok különböző részei men­tén. Ezáltal eléretik, hogy a közvetítő anyag munkaképessége tökéletesen kihasz­náltatik. A közegnek hozzávezetése (34) csövön át történik. Ezen vezetékbe (36) szabályozó készülék van beépítve, mely a (34) fővezetéket (35) cső útján a baloldali géppel, vagy pedig a (37) cső révén a jobboldali géppel köti össze. A két kiáramló nyílás hasonlóan köthető össze a fáradt gőznek vagy égéstermékeknek elvezeté­sére. Lényeges, hogy a két géptér sohasem közlekedhessék egymással még a kiáramló nyílások útján sem. A szabályozó készülék ismert berendezésű és magyarázatra nem szorul; célszerűen tehermentesített szele­pekkel látható el. Az (5) futókeréktengely a gőz vagy gáz kilépésének megakadályo­zására természetesen tömszelencén halad át. Ha fenti gépet robbanó gázokkal tartjuk üzemben, úgy célszerű a gáz kavarását, gyújtását külön készülékben létesíteni úgy, hogy a gépbe magába csakis a nagy nyo­mású égéstermékek kerülnek. A gép a gyakorlati kivitelben bármily ismert módszer szerint készíthető. A gép működési módja a következő: A (36) szabályozó készüléknek péld. a baloldali géprészre való beállítása után a közvetítő anyag a (11) előtérbe és a (10) válaszfal (13) nyílásain át (21) elosztónak gyűjtőterébe áramlik, innen pedig a (22, 23) csavarmenetszerű csatornákon át az első futókerékhez jut, miáltal a gép lassan megindul. Az első fútókerékbe a közvetítő anyag az első (25) vezető keréklapátkoszo­rúhoz jut és az egész vezetőlapátkoszorút érinti. Innen a gőz megnövekedett sebes­séggel lép a második futókerékbe. E köz­ben az egyetlen (26) vezetőlapátból kilépő gőz a futókeréknek több lapátján oly mó­don oszlik el, hogy a beömlés az egyes lapátok különböző részein történik. Ezen működési mód mindaddig ismétlődik, míg a közvetítő anyag az utolsó futókerékből kilép és a kiömlő nyíláson eltávozik. Amint munkagépeket kapcsolnak be, úgy a (15) szelep is kinyitandó, mely a (17) kézikerék­nek megfelelő forgatása által történik. Ezen szelepnek segélyével a gőznek az elosztó térbe való áramlását olykép szabályozhat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom