51979. lajstromszámú szabadalom • Újítások elégési mótorokon

I»e úgy, hogy a két dugattyú egy ezen (x) szögtől függő fáziseltolással működik. Megjegyzendő, hogy a hengerek tengelyeinek amellett általában nem kell párhuzamosaknak lenniök. Az elrendezés az (i) forgásirány tekintetbevétele mellett oly módon van választva, hogy — mint a rajzból látható — a beömlő nyílásokat vezérlő (Ke) •dugattyú a má9ik (Ka) dugattyú előtt anynyira elősiet, hogy az (e) beömlő nyílások az előkipuffogási gázok elvezetése céljából az (a) kipuffogó nyílásoknál előbb nyílnak meg, a kompresszió kezdeténél pedig a beömlő és kipuffogó nyílások egyidejűleg záródnak. A 3. ábrában a (Ka) dugattyú azon állásában van, amelyben az (a) kipuffogó nyílások nyitása kezdődik, míg az (e) beömlő nyílás már meglehetősen nyitva van. Az előkipuffogás tehát az (e) beömlő nyílásokon át történik, még mielőtt a kipuffogó nyílások kinyílnának. A (Ka) dugattyú tovább mozgásánál áz (a) kipuffogó nyílás is (kinyílik és a (p) szivattyú a kimosási levegőt az (e) nyílásokon át hefelé, az égéstermékeket pedig az (a) nyílásokon át a nyilak értelmében elszívja (4. ábra). Eme beömlés és a kimosás is csak addig tarthat, míg a (Ka) dugattyú az (a) kipuffogó nyílást teljesen el nem takarta (5. ábra, a forgattyúcsap (4) helyzete). A kompresszió ekkor azonnal megkezdődik, mert a (Ke) •dugattyú egyidejűleg az (a) beömlő nyílásokat is elfödi. A kipuffogás tehát ily módon teljesen a beömlési nyílásokon át történik úgy, hogy egyrészt elkerüljük a kipuffogó nyílások fölmelegedósét, minthogy a különösen forró előkipuffogási gázok a reákövetkező beömlés tartama alatt hűtött beömlő nyílásokon -át távoznak, másrészt pedig a (p) szivattyúnak csupán a feszültségét vesztette csekély mennyiségű kipuffogó gázokat kell elszívnia, holott a 2. ábra szerinti kivitelnél a szivattyúnak majdnem az előkipuffogási gázok felét is továbbítania kell. Ama körülmény, hogy a kipuffogó gázok .az imént leírt elrendezés által már a kipufiogó nyílás megnyitása előtt feszültségüket vesztik és ennélfogva a kipuffogó nyílásokon át a kipuffogó térbe áramló gázok már nem állnak túlnyomás alatt, lehetővé teszi, hogy több hengernek, még egy négy- vagy több hengerű gép hengereinek (a) kipuffogó nyílásai is egy közös . (m) kipuffogó térbe torkolhassanak, amelyből a gázokat egy közös (p) ventilátor szívja el. Ámbár a 3—5. ábrákban föltüntetett elrendezés, amelynél ama sík, amelyben az U-alakulag meghajlított henger két szara fekszik, merőlegesen áll a forgattyútengelyre és mindkét dugattyúrúd egy közös forgattyúcsaphoz kapcsolódik, a találmány tárgyának legegyszerűbb és legcélszerűbb kiviteli alakját képezi, a találmány tárgya a már ismert egyéb oly hengerelrendezéseknél is alkalmazható, amelyeknél egy közös elégési térben két dugattyú működik. így látható ez pl. a 6. ábrában föltüutetett elrendezésnél, amelynél a (w) forgattyútengely nem merőleges a hengerek síkjára, hanem abban benne fekszik és a két (f, g) dugattyúrúd külön forgattyúcsapokhoz kapcsolódik, továbbá a 7. ábra szerinti elrendezésnél, ahol a szemben járó dugattyúk két egymás folytatását képező hengerben vannak elrendezve, a forgattyúknak azonban mindkét esetben oly módon kell egymáshoz képest a tengelyre fölékelve lenniök, hogy a beömlő nyílásokat vezérlő dugattyú a másik dugattyúhoz képest fázisban megfelelően előre siessen. Az említett módon, midőn t. i. a dugatytyúk a 3—5. ábra szerint vannak elrendezve és működésükben megfelelő módon fázisban eltolva, egy oly kiviteli alakot is alkothatunk, mely csupán azt célozza, hogy anélkül, hogy a beömlő nyílásokat használnék föl a kipuffogó gázoknak részben való elvezetésére, egyrészt a löketnek a töltési folyamat céljára föláldozott részét teljesen kihasználjuk, másrészt hogy a kipuffogó és a beömlő nyílásoknak a löket irányban mért hosszai között kedvezőbb viszonyt érjünk el, oly módon, hogy a beömlő nyílások hossza a kiömlő nyílások hosszának változatlan meghagyása mellett megnövelhető legyen, amiáltal a beömlő keresztmetszetnek