51979. lajstromszámú szabadalom • Újítások elégési mótorokon

I»e úgy, hogy a két dugattyú egy ezen (x) szögtől függő fáziseltolással működik. Meg­jegyzendő, hogy a hengerek tengelyeinek amellett általában nem kell párhuzamosak­nak lenniök. Az elrendezés az (i) forgás­irány tekintetbevétele mellett oly módon van választva, hogy — mint a rajzból lát­ható — a beömlő nyílásokat vezérlő (Ke) •dugattyú a má9ik (Ka) dugattyú előtt any­nyira elősiet, hogy az (e) beömlő nyílások az előkipuffogási gázok elvezetése céljából az (a) kipuffogó nyílásoknál előbb nyílnak meg, a kompresszió kezdeténél pedig a be­ömlő és kipuffogó nyílások egyidejűleg záródnak. A 3. ábrában a (Ka) dugattyú azon állá­sában van, amelyben az (a) kipuffogó nyí­lások nyitása kezdődik, míg az (e) beömlő nyílás már meglehetősen nyitva van. Az előkipuffogás tehát az (e) beömlő nyíláso­kon át történik, még mielőtt a kipuffogó nyílások kinyílnának. A (Ka) dugattyú to­vább mozgásánál áz (a) kipuffogó nyílás is (kinyílik és a (p) szivattyú a kimosási leve­gőt az (e) nyílásokon át hefelé, az égéster­mékeket pedig az (a) nyílásokon át a nyi­lak értelmében elszívja (4. ábra). Eme be­ömlés és a kimosás is csak addig tarthat, míg a (Ka) dugattyú az (a) kipuffogó nyí­lást teljesen el nem takarta (5. ábra, a for­gattyúcsap (4) helyzete). A kompresszió ekkor azonnal megkezdődik, mert a (Ke) •dugattyú egyidejűleg az (a) beömlő nyílá­sokat is elfödi. A kipuffogás tehát ily módon teljesen a beömlési nyílásokon át történik úgy, hogy egyrészt elkerüljük a kipuffogó nyílások fölmelegedósét, minthogy a különösen forró előkipuffogási gázok a reákövetkező beöm­lés tartama alatt hűtött beömlő nyílásokon -át távoznak, másrészt pedig a (p) szivattyú­nak csupán a feszültségét vesztette csekély mennyiségű kipuffogó gázokat kell elszív­nia, holott a 2. ábra szerinti kivitelnél a szivattyúnak majdnem az előkipuffogási gázok felét is továbbítania kell. Ama körülmény, hogy a kipuffogó gázok .az imént leírt elrendezés által már a kipuf­iogó nyílás megnyitása előtt feszültségüket vesztik és ennélfogva a kipuffogó nyíláso­kon át a kipuffogó térbe áramló gázok már nem állnak túlnyomás alatt, lehetővé teszi, hogy több hengernek, még egy négy- vagy több hengerű gép hengereinek (a) kipuf­fogó nyílásai is egy közös . (m) kipuffogó térbe torkolhassanak, amelyből a gázokat egy közös (p) ventilátor szívja el. Ámbár a 3—5. ábrákban föltüntetett el­rendezés, amelynél ama sík, amelyben az U-alakulag meghajlított henger két szara fekszik, merőlegesen áll a forgattyútengelyre és mindkét dugattyúrúd egy közös for­gattyúcsaphoz kapcsolódik, a találmány tár­gyának legegyszerűbb és legcélszerűbb ki­viteli alakját képezi, a találmány tárgya a már ismert egyéb oly hengerelrendezések­nél is alkalmazható, amelyeknél egy közös elégési térben két dugattyú működik. így látható ez pl. a 6. ábrában föltüutetett el­rendezésnél, amelynél a (w) forgattyúten­gely nem merőleges a hengerek síkjára, hanem abban benne fekszik és a két (f, g) dugattyúrúd külön forgattyúcsapokhoz kap­csolódik, továbbá a 7. ábra szerinti elren­dezésnél, ahol a szemben járó dugattyúk két egymás folytatását képező hengerben vannak elrendezve, a forgattyúknak azon­ban mindkét esetben oly módon kell egy­máshoz képest a tengelyre fölékelve len­niök, hogy a beömlő nyílásokat vezérlő du­gattyú a másik dugattyúhoz képest fázis­ban megfelelően előre siessen. Az említett módon, midőn t. i. a dugaty­tyúk a 3—5. ábra szerint vannak elren­dezve és működésükben megfelelő módon fázisban eltolva, egy oly kiviteli alakot is alkothatunk, mely csupán azt célozza, hogy anélkül, hogy a beömlő nyílásokat használ­nék föl a kipuffogó gázoknak részben való elvezetésére, egyrészt a löketnek a töltési folyamat céljára föláldozott részét teljesen kihasználjuk, másrészt hogy a kipuffogó és a beömlő nyílásoknak a löket irányban mért hosszai között kedvezőbb viszonyt érjünk el, oly módon, hogy a beömlő nyílások hossza a kiömlő nyílások hosszának válto­zatlan meghagyása mellett megnövelhető legyen, amiáltal a beömlő keresztmetszetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom