51935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kátránytartalmú és nedvtartalmú tüzelőanyagokból generátorgáz előállítására

azok az alsó (b) izzórétegen haladnak át, majd a (6) kivezető nyíláson át eltávoznak. A tüzelőanyag, mely önműködőlég sülyed a generátorban lefelé, már részben szárítva és gázmentesítve van, mikor a középső tűzhöz kerül, ahol a még benne lévő nedvességet és a gázok megmaradt részét is elveszti ós ezen itt szabaddá vált gázok és gőzök, melyek most már csak hányadát képezik a tüzelőanyag kátrány- és nedvtartalmának, részben a fölső tűzön vonatnak át, részben pedig az (a) fölsó izzórétegen át közvetlenül a (6) kivezető nyíláshoz vezettetnek. A fölső és középső tűz között ugyanis pl. c-nél közömbös nyomású hely van, ahol az előmelegítés által kihajtott gázok megoszlanak. Hogy a generátorban (c)-nél semleges réteg keletkezzék, azt úgy érjük el, hogy (e)-től kezdve az ellentállások fölfelé és a falba épített csatornán át a (6) elvezető nyílásig egyenlők legyenek azon ellentállással, melyet a generátorban fölhalmozott anyag a gáz elébe gördít, midőn a gáz (c)-től (a) úton át a (6) nyíláshoz jut. Minthogy (e)-től a generátor belsejében a (6) nyílásig az ellentállás gyakran kevesebb, mint a gáznak másik útján, itt az ellentállást konstruktív módon megnövelhetjük azáltal, hogy a (6) nyílás fölé, a generátoron keresztül, kúpot alkalmazunk, mely egyrészt a generátor keresztmetszetét elszűkítve növeli meg az ellenállást, másrészt a gázt távozása előtt irányváltozásra kényszeríti, ami szintén ellentállást jelent. A (c) hely a generátorban természetesen nem akar egy bizonyos pontos helyet megjelölni, a neutrális zóna fölléphet a szén minősége szerint a (c') vagy (c") helyen, tehát közelebb a (II) nyíláshoz. A fölhasználandó szén minősége szerint a (13) körülvezető nyílás is alacsonyabbra helyezhető, bár a generátorban a (Ill)-tól a (l3)-ig az ellentállás kicsi, mert ott a szén darabos és darabok közt a gáz könnyen találja útját. Csekély az ellentállás a (4) csövön át is, míg nagy az ellentállás az (a) térben, hol a szén izzása következtében már apróra hullott szét s majdnem a folyékony vashoz hasonló homogén tömeget alkot. Ha tehát a (6) nyílást a rostélyhoz közelebb tesszük, mint ugyanezen nyílás távolsága a (c)-től, könnyen elérhető a semleges- hely létrehozása, mert a körülvezető csövön, tehát a hosszabb úton, a föntebb kifejtettek szerint, kevesebb ellentállás van a gáz útjában, mint (c)-től az (a) téren át a kupak megkerülésével a (6) nyílásig. Méretezési példa a fönti eredmények előrésére a következő: A kísérleti generátornál a rostélytól a (6) nyílásig 900 mm. volt a távolság, a (6) nyílástól a (Il)-ig ismét 900, a (Il)-tól a (Ill)-ig 750, míg a (13) nyílás a (III) fölött 350 mm.-nyire volt. Itt tehát a kátrány és a vízgőzök redukcióját felerészben az (a) fölső izzóréteg, felerészben a (b) alsó izzóréteg végzi minden különös szabályozó szerkezet alkalmazása nélkül tisztán azáltal, hogy a gázelszívás a generátoron úgy alkalmaztatik, hogy az ellentállások a közömbös nyomású (c) helytől, a fölső tűz fölötti rétegen, a csöveken át és rostély fölött a gázelvitel helyéig, valamint az aknában a (c) helytől a fölső izzórétegen át a gázelvitel helyéig egyenlők legyenek és a redukálandó gázok és gőzök ily módon megosztva felerészben a (6) "gázelvitel helye fölötti, felerészben pedig a gázelvitel helye alatti izzórétegbeü redukáltatnak, miáltal az izzórétegek lehűlése elkerültetik és így a gáznak redukciója mindenképen biztosítva van. A rajzon föltüntetett egyéb alkatrészek, melyek szerepe a rajzból magából érthető: (7) generátorfedő, (8, 9) tüzelőnyílások, (10) a generátor köpenye; (11, 11a, 11b, 11c, 12, 12a, 12b, 12c) légnyílások; (13) a fölső gázok levezető nyílása; (14) szabályozó-, ill. zárószelep a (3, 4) csövekhez; (15) talpszögvaskeret. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kátránytartalmú és nedvtartalmú tüzelőanyagból generátorgáz előállítására, azáltal jellemezve, hogy a redukálandó gázoknak a tüzelőanyagból