51869. lajstromszámú szabadalom • Billentyűzet billentyűs hangszerek számára

2 -zetben, akkor az alapvonal a billentyűzet mellső szélével lényegileg párhuzamos. Ha már most az 1. ábrában föltüntetett kezek alapvonalainak az (al, al) vonalra " vonatkozó vetületeit összehasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ugyanazon kézterjedelemmel nagyobb közt foghatunk át a billentyűzet szélén, mint annak közepén. Ha tehát a billentyűk szélessége a billentyűzet közepétől annak szélei felé növekszik, akkor a kéz teniíészetes helyzetében egyforma közt foghat át a billentyűzet bármely helyén úgy, hogy az egész játék természetes kéztartással eszközölhető. A 2. ábrában föltüntetett görbe billentyűzet ezen elv szerint van szerkesztve. Az (al, a, al, bl, b, bl) és (cl, c, cl) vonalak a billentyűk határvonalait képezik, míg az (a, b, c) vonal a billentyűzet közepe. A fehér billentyűk a billentyűzet közepétől az oldalakfelé fokozatosan szélesednek. A billentyűk legyezőszerű elrendezése azáltal jön létre, hogy a szomszédos fehér billentyűk határvonalait az (al, a, al) vonalra merőlegesen szabjuk meg, ha a billentyűzet (cl) széléről a (cl, dl) vonalat az (a, c) vonallal párhuzamosan húzzuk, s erre az (al) pontból az (al, dl) merőlegest bocsátjuk, akkor. A 3. ábrában föltüntetett részlet a billentyűzet beosztásának egy módját tünteti föl. Az (E, F), ill. (H, C) hangjegypárok elválasztó vonalait hátrafelé a (cl, c) vonalig meghosszabbítjuk, miáltal a kulcsvonalakat (a2, b2, c2, a3, b3, c3, a4, b4, c4) nyerjük. A kulcsokat már most következőképpen osztjuk el: A kulcsnál a kulcs kis középhangja, vagyis (D) az (a6, b6) vonás által, mely (o6)-ig nyúlik feleztetik. A (c4, c6) és b4, b6), továbbá a (c6, c3) és (b6, b3) vonalakat már most öt egyenlő részre osztjuk, miáltal a (c7, c8) . . . . cl4), ill. (b7, b8) (bl4) pontokat határozzuk meg. A (blO, clO) és (b8, c8) vonalak már most a fekete Dis hang, a (bl 1, cll) és (bl3, cl3) vonalak pedig a fekete Cis hang billentyűinek oldalvonalait szabják meg. Az (P—H) hangokat tartalmazó kulcs beosztása hasonló módon történik. A fehér (G) és (A) billentyűket elválasztó vonal pl. (al5, bl5, cl5) ig hosszabbíttatik meg s ezután a (c3, cl5, b3, bl5, clö, .c2, bl5, b2) vonalak hét hét részre osztatnak úgy, hogy a kulcs egész szélességében tizennégy részre lesz osztva, melyek közül mindegyik fekete billentyű kettőt foglal el. A 4. ábra a billentyűzet egy másik beosztási módozatát mutatja. A görbe határvonalakat a törzsszabadalom értelmében állapítjuk meg, a fehér billentyűknek azonban a szélek felé fokozatosan növekedő szélességet adunk. Az (a2, b2, c2, a3, b3, c3, a4, b4, c4) stb. külcsvonalakat az előbb leírt módon meghúzzuk s az ekkor nyert (c3, c2, b3, b2) vonalakat hét egyenlő részre osztjuk, miáltal az (a2, b2, c2, a3, b3, c3) kulcsvonalak közötti fekete billentyűk helyzetét megszabjuk. Ezután a (c4, c3) és (b4) b3) vonalakat osztjuk öt egyenlő részre s ezzel az (a4, b4, c4) és (a3, b3, c3) kulcsvonalak közötti fekete billentyűk helyzetét is megszabjuk. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál egy-egy oktáva egyenlő szélességű Iehér billentyűkkel bír, a billentjűzet széle felé fekvő oktávák fehér billentyűinek szélessége azonban nagyobb a középső oktávokéinál. így pl. az (a4, b4, c4) kulcsvonaltól balra fekvő oktáva fehér billentyűi szélesebbek, mint a jobbra fekvő oktávéi. A fekete billentyűk beosztása az előbb leírt módon eszközölhető. A fönti alapelvek szerint foganatosított gyakorlati beosztás pl. a következő: A billentyűzet középvonalától a szélek felé tekintve, a két oldalt fekvő 26—26 fehér billentyűk közül a két-két középső fehér billentyű, vagyis a billentyűzet középső (4) billentyűje 21,6 mm. szélességű és szélei párhuzamosak a billentyűzet középvonalával, miáltal a billentyűzet görbületét csökkentjük. Az ezen billentyűk után következő 12—12 fehér billentyűt 22 mm. szélességűnek vesszük, a további 12—12 fehér billentyűnek pedig 22,4 mm. szélességet adunk. A billentyűk új beosztása mellett azoknak legyezőszerű elhelyezkedése lényegi-