51690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzótestek előállítására

— 3 -ismét nyomásemelkedést létesítsünk. Mihelyt ez megtörtént, a (h') csapot ismét kinyitjuk úgy, hogy a nitrátoldat az (a) kamarából az {i) tartályba ismét visszaszoríttatik. Amint az oldat a kamarából távozik, a j szövet megszabadul a fölös folyadéktól, J míg a folyadékot kiűző, nyomás alatt álló közeg, abban a mértékben, amint a folyadék a szövetet elhagyja, az utóbbira hat és elegendő nedvességet nyel el úgy, hogy a sók rögzíttetnek. Ilyen módon a sóknak egyenletes elosztása a szövet egész testén át biztosítva van. A szövetet ebben a stádiumban gondosan megszárítjuk és pedig előnyösen vákuumban, amelyet lehetőleg magasra készítünk vagy pedig a szövetet valamely más alkalmas módon szárítjuk meg. A végből, hogy a szárítást vákuumban az (a) kamarában gyorsan foganatosíthassuk, a (p) kamarát a következőképpen használhatjuk. A (p) kamara, melyet az (a) kamarával összeköthetünk, el van látva a (q) vízgőzbeeresztőcsővel ée az (r) kivezetőcsővel úgy, hogy a levegőnek a (p) kamarából vízgőz segélyével való kiűzése és a (p) kamarában lévő vízgőznek rákövetkező kondenzációja által, ezen kamarában vákuum jön létre. Azután az (a) és (p) kamarák közti összeköttetés kinyitása által az (a) kamarában légritkítást idézünk elő. A végből, hogy az (a) kamarában a levegő mennyiségét még jobban csökkentsük, a leírt folyamatokat ismetelhetjük. Az előzőkben leírt eljárás még akkor is előnyös, ha az izzótestek előállítása ebben a stádiumban be van fejezve azáltal, hogy a szövetet megszabott hosszúságú darabokra vágjuk, ezeket formaijuk és elkészítjük, mielőtt még kiégetnők ós keményítenék őket, amint az a szokásos vagy nitrátprocesszusnál történik. Előnyösebb azonban a szövettestben most már jelenlévő sókat oxidokká átalakítani és pedig akképen, hogy az (a) kamarába, ahova a megszárított szövetet, ha azt szárítás céljából kivettük volt, ismét visszarakjuk és nyomás alatt, a kívánt gázzal vagy gőzzel vagy ezek elegyével kevert vízgőzt vezetünk be. A gőz a szövet • rostjainak egyidejű kinyujtását és föltárását idézi elő és a kicsapószer gyanánt szolgáló gáz vagy gőz az egész szövettesten keresztül hatol. Emellett a vízgőzzel telített kicsapószer (gáz vagy gőz) a sók liigroszkópos tulajdonságánál fogva igen gyorsan elnyeletik és a salétromsavas sóknak igen hatásos kolloidos állapotba való teljesen átalakulását hozza létre. Az (a) kamarából célszerűen eltávolítjuk a levegőt akképen, hogy a kamarába vízgőzt vezetünk be, amely azután ott kondenzálódik, vagy pedig, hogy a levegőt, amint fönt előadtuk, a (p) kamarán át kiszívatjuk, mielőtt a vízgőzből és a kicsapó gázból vagy gőzből álló elegyet bevezetnők. Célszerű a vízgőzzel telített gázt vagy gőzt az (o) tartályból bevezetni, amelybe a kívánt gázt vagy gőzt vagy ezek elegyét valamivel nagyobb mennyiségben, mint amennyi a szövetben lévő sóknak oxidokká való átalakítására szükséges, valamely alkalmas módon már előbb bevezettük, mire az összeköttetést az (o) tartály és a gőzfejlesztő között az (n') és (o') csapok kinyitása által helyreállítjuk, ellenben az (f') csapot elzárjuk úgy, hogy a gáz vagy gőz vagy ezek elegye nyomás alatt lévő gőzzel telíttetik, mielőtt az (n) tartály és az (a) kamara közötti összeköttetés megnyittatnék, miáltal elérjük azt, hogy az (n) tartály tartalma az (a) kamarában lévő vákuum és az (n) tartályban lévő nyomás folytán gyorsan átáramlik a nevezett kamarában. Előnyös, habár nem lényeges, ha a szövetet, amikor kiszívatás útján vákuumot létesítettünk, vízgőzzel kezeljük, a végből, hogy a szövet rostjai megnyúlt és föltárt állapotban legyenek ami a gáznak vagy gőznek a sókhoz való hozzájutását megkönynyíti. Ha a kicsapás be van fejezve, a szövetet mossuk, a végből, hogy a reakció folyamán keletkezett másod- vagy melléktermékeket eltávolítsuk, mire azután a szövetet megszáradása után megszabott hosszúságú darabokra vágjuk és a szokásos utókezelésnek vetjük alá.