51668. lajstromszámú szabadalom • Gép sinek egyengetésére és kijavítására

- 7 -körül a külső (265) görgő forog. A sinfej a két görgő közé lép. A vágás közben a géppel a föntleírt módon haladunk előre. Ha hornyolt sineknél a hornyok mélyítendők, akkor vízszintes marótárcsákkal ellátott állványzatot (18—20. ábrák) helyezünk a (10) csapokra. Ez az állványzat (266) kerettel bír, mely nyomkarimás (267) kerekekre fekszik. A nyomkarimák a hornyokban futhatnak vagy a kerekek a Binfejeken gördülhetnek. Mindegyik (267) kerék egy (269) csúszódarab (268) csapján ül. A csúszódarab fölső része (270) csavarral van ellátva, mely körül a csavarkerék gyanánt kiképezett (271) csavaranya forgatható és pedig a (274) kézikerékkel ellátott (273) tengelyen lévő (272) csavar által. A (10) csapok a keret oly csapágyaiban fekszenek, melyek (275) födelekkel vannak lezárva. A későbbiekben leírt módon forgatott (276) marótárcsatengelyek alkalmas csapágyakban futnak és külső végeiken a (277) marótárcsákat tartják (lásd a 7. ábrát is). A keretből mindegyik marótárcsa közelében (279) csavaranyával ellátott (278) csavarok állnak ki, melyeken (208) hüvelyek ülnek lazán; az utóbbiaknak külső vége (281) kézikerékkel van ellátva. Mindegyik hüvely belső vége és a (282) ütköző közé a (283) rúgó van befogva. A csavarokra harántiránybun egy a (280) hüvelyekre fölcsavart (284) harántdarab terjed, melynek közepével a (276) tengely van összekötve. A (205) tengely (6. ábra) a (206) kapcsolás által a vízszintes (285) (6. és 18—20 ábrák) tengellyel van összekötve, melyen a (286) fogaskerék ül; az utóbbi (287) fogaskerekeket hajt, melyek mindegyike a megfelelő a (288) tengely, (289) csavar és (290) csavarkerék által a (291) tengelyt hajtja. Mindegyik (291) tengelyen a hosszú (292) fogaskerék ül, mely a (276) marótárcsatengelyen lévő (293) fogaskerékbe kapaszkodik. A géppel vágás közben a föatleírt módon haladunk előre. A gép mindegyik oldalán egy (294) kéziemeltyű (1. ábra) van a (295) tengelyen elrendezve, melynek (296) karja a (297) rúd által a (299) szögemeltyű fölső végén lévő (298) csappal van összekötve. A szögemeltyű (300) forgáspontja a dobogóban nyugszik. A (299) emeltyű (301)-nél a beállítható (302) rúddal van összekötve, melynek alsó vége (303)-nál a (304) emeltyűbe kapaszkodik. A dobogó két (305) csapján (306) függőrudak ülnek, melyeknek alsó vége (307)-nél a (304) szögemeltyűvel, illetve a (309) vonórúddal csuklós kapcsolatban áll. A (309) vonórúd a (304) szögemeltyű (308) csapjához halad. Mindegyik függőrúdban egy-egy (311) féktuskó van (310)-nél ágyazva. Ha egy állványzatot akarunk fölhelyezni, akkor annak tengelyét a (10) csapokba fektetjük és a (206) kapcsolás által a (205) tengellyel összekötjük. A (4) kiugrások vagy meghosszabbítások mellső végét a (7) kerekek leszorítása által fölemeljük. Az állványzat csapágyfödelét levesszük és azután az állványzatot oldalirányban kellő helyzetbe hozzuk. Ezután a (7) kerekeket fölemeljük és a (10) csapok az állványzatban lévő ágyazásaikba kerülnek, mire a csapágyfödeleket fölhelyezzük. A csiszoló állványzat fölhelyezésénél az állványzattengelynek (208) kúpkereke (3. ábra) a (209) kúpkerékbe kapaszkodik és a sinek csiszolását megkezdhetjük, miután a (6) segédkerekek anynyira leszoríttattak, hogy a sinekre fekszenek és a sínillesztésnél lévő mélyítések hatása az (5) hajtókerekekkel együttesen csökkentetik. A dobogó tehát a csiszolásnál egyrészt az (5) hajtókerekeken, a (6) segédkerekeken és az állványzat (148) kerekén (11, ábra), másrészt (157) görgőkön fekszik. Ha az állványzatnak mindkét oldalán csiszológorongok vannak elrendezve, akkor a (148) kerék a (157) görgőcsoporttal helyettesítendő. A géppel a csiszolásnál a főhajtókerekek és a segédkerekek segélyével a fönt leírt módon haladunk előre. Ha függélyes marófejekkel ellátott állványzat helyezendő a gépre, akkor az állványzat tengelyét a csapokba fektetjük és a (205) tengellyel összekötjük. Az állványzatnak a csapokra való fölfüggesztése után a (243) kúpkerék (5. ábra) a (244) kúpkerekek egyikébe kapaszkodik. A függélyes (252)