51651. lajstromszámú szabadalom • Súrlódási tengelykapcsolás

Megjelent 1911. évi április hó 10-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal 51651. szám. V/e/1. OSZTÁLYSúrlódási tengelykapcsolás. leffler hebmann mérnök drezdában. A bejelentés napja 1910 március hó 5-ike. Elsőbbsége 1909 március hó 5-ike. Jelen találmány tárgya oly súrlódási tengelykapcsolás, melynek fékgyűrűit a tokhoz rugókkal ellátott görgők szorítják. A találmány lényegileg egyfelől a tengelykapcsolás be- és kiiktatására szolgáló görgők párhuzamos vezetésében és másrészt a görgőknek a kiiktató hüvellyel való összeköttetésében áll. A találmány további része a két külső tokrésznek az egymáshoz képest való elforgás elleni biztosítása. A mellékelt rajz 1. ábrája a tengelykapcsolást beiktatott helyzetben mutatja, a 2. ábra egy részletet tüntet föl eltérő helyzetben. Az (a) tengelyen a (b) tokrészre csavart (c) tokrész van megerősítve, a (d) tengelyen viszont (f) csappal ellátott (e) menesztő van ágyazva; az (f) csapon a (g) fékgyűrűk tengelyirányban eltolódhatnak. A rajzon a fékgyűrűk kúposaknak vannak föltüntetve; ezek azonban hengeres vagy tárcsaszerű alakkal is bírhatnak. A (h) kiiktató hüvely toldataival az (i) görgők (1) kapcsoló részek segélyével a (k) csapok utján csuklószerüen vannak összekötve. A rajzon az (1) kapcsoló részek S-alakú rugóknak vannak föltüntetve. A négy csap-középpont egy csuklós egyenközény sarkait képezi ugy, hogy a be- és kiiktatásnál az (i) görgök egymáson és a (g) fékgyűrűk (m) betétein elgördülhetnek. Hogy rugós (1) kapcsoló részek alkalmazásánál ezen egyenközény akkor is megmaradjon, ha az (1) részek egymástól eltérő behajláson mennek keresztül, ill. ha eme részek esetleg különböző anyagból vannak készítve, ezen célból a fékgyűrűk összeszorításának kezdeténél létrejövő « szöget (2. ábra) a súrlódási szöggel egyenlőnek vagy annál kisebbnek választjuk. Ezen szög alapszöge egy egyenszáru háromszögnek, melynek alapját az (m) betétek görbületi középpontjainak egymástoli távolsága képezi és melynek szárai az (i) görgők középpontjain haladnak át. Ily módon az (m) és (i) részek között a csúszászi súrlódásra vonatkozólag önműködő zárást érünk el, Ezáltal az (i) görgő és az (m) betétek egymáson folyton legördülhetnek, még ha az egyik vagy másik (1) rugó egészen hatáson kívül jut is. Hogy a (g) fékgyűrűk, ill. az (m) betétek kiiktatott állapotban is az (i) görgőnek támaszkodjanak, a fékgyűrűk egymással húzó rugókkal vaunak összekötve. A jobb áttekinthetőség