51649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöppfolyós szénhidrogéneknek elégetéséhez való előkészítésére

gővel bensően összekevertetik. A levegőnek és a gőznek ezen keveréke a (18) térbe lép, azon áthatol és a (16) kamrába jut, miközben a keverék oda még több levegőt húz be. A keverék ezáltal tökéletesen éghetővé válik. A (16) kamrában a kerozinrészecskék mindinkább szétválasztatnak és a levegővel bensően úgy kevertetnek össze, hogy a lángzóból kilépő keverék könnyen meggyújtható állapotban van és lángja kék színű, izzóköpenyt pillanatnyilag izzásra hozni képes. Ha kerozint vagy nehezebb szénanyagot alkalmazunk, a (16) keverő kamrát néhány pillanatig pl. lobogó lánggal előrehevíthetjük. Erre a lángzót meggyújtjuk és a keletkező égési hő az elégés pontjától lassankint a (16) kamráig terjed és a szénanyagrészecskéket szétválasztja. Ha a lángzó forróvá lesz, a fal a meleget a (16) részhez vezeti, a benne lévő keverékre párologtató hatást gyakorol és a lángtól kiinduló meleg szétválasztó és párologtató hatását kiegészíti. Könnyebb szénanyag pl. gazolin alkalmazása esetén, előzetes fűtés nem kell. A folyós szénanyag szétporlasztása hevitetlen állapotban történik. A keverékben eleinte hideg levegő van és a küllégbe való átlépésénél porlasztatik szét, amikor hideg. A gőzhöz friss levegőt keverünk úgy, hogy a folyós szénanyag fölhevítése az elpárologtatás és a levegővel való belső keveredés előtt el van kerülve. Túlhevítettnek nevezzük a kezdetben levegővel kevert folyós szénanyagot, ha hőmérséklete 260° C alatt van. Ezen hőmérsékletnél a molekulák elkokszolása állna be. Ha a folyós szénanyagot a porlasztó szájcsőhöz való útjában vagy ott vagy a porlasztási ponton hő behatásának vetjük alá, a meleg a szénanyagmolekulákat szétszakítja, minek folytán a szén lecsapatik és a vezetéket eltömi. Azáltal, hogy a meleg a kerozintól addig tartatik távol, míg levegővel való elpárologtatása eszközöltetett, megakadályoztatik a szétválasztás, míg a karbonizálás és kokszolás már nem okozhat hátrányokat és a szilárd szénrészecskék a keverékben maradnak és a lángok által emésztetnek föl. Ezen eljárás folytán az oxidálható részecskék kisebb és inkább párolgó részecskékre bontatnak szét úgy, hogy gáz, gőz és levegő homogén keveréke adódik, melynek sűrűsége kisebb, mint a kezdeti keveréké, de nála nagyobb térfogattal bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyós szénanyagoknak elégetéséhez való előkészítésére, mimellett azt levegővel keverjük és azután szétporlasztjuk, azáltal jellemezve, hogy a folyós szénanyagot hideg állapotban levegővel keverjük, a küllevegővel lévő elégési ponthoz való útjában szétporlasztjuk és ezáltal több levegővel látjuk el, mire a keveréket további útjában fölhevítjük. 2. Berendezés az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy egy hideg levegőt és egy hideg, folyós szénanyagot szállító vezetéket elzáró szétporlasztó szájcső egy lángzó (16) keverő kamrájával egy vonalban fekszik és tőle a (18) légtér által van elválasztva. 3. A 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a hideg Aevegőt szállító (7) vezeték által, mely egyik végén a szétporlasztó fejet fölvevő szétporlasztó szájcsőben végződik és a (4) nyomólégtartállyal áll kapcsolatban, míg a (9) szájcső a (3) szénanyagtartállyal az előbbi vezetékben foglalt kisebb belső átmérőjű (11) vezetékkel áll kapcsolatban, melynek furatában a (13) porlasztó fejjel kapcsolatos sodrony van alkalmazva. (1 rajzlap melléklettel.) »*llm aészvanvtarsamg hkmdJM bumm«bi.