51619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a nagy olvasztóknál és hasonló ipari üzemeknél használt levegőnek kalcimuchlorid segélyével történő szárítására

— 2 — sítva. A csőalakú bordás (d) rostélyrudakon az (e) csövek (1. ábra) közötti közökben fekszik az anyag, mely (e) csövek a rostélyrudakra merőlegesen vannak elrendezve és a forró gázok vezetésére szolgálnak. A (d) rostélyrúdak a (q) elosztó vezetékből (2. ábra) ágaznak el, melybe az (r) cső vezeti a hűtővizet, míg a kiáramló vizet az (s) vezeték vezeti a (t) kibocsátó csőbe. A szakaszok egymással azonosan vannak fölszerelve; az egész készüléket alul egy (a 3. ábra bal oldalán föltüntetett) fenék hermetice határolja. A nedves légáramnak a kamrába való bevezetésére a készüléknek egyik oldalán elrendezett (b) tartály szolgál, melyből a nedves levegő az (f) falazatban kiképezett (i) rések utján az egyes rostélyok fölé áramlik. A kiszárított levegőnek kibocsátására az átellenes oldalon elrendezett, az előbbihez hasonló (hl) tartály szolgál, mely ugyancsak a falazatnak (il) rései útján közlekedik a kamra belsejével. A forró égési termékek a (k) csatorna (3. ábra) útján az (1) elosztó kamrába áramlanak, melybe az (e) csöveknek egyik vége torkol, míg e csöveknek másik vége az (m) gyűjtőtérbe vezet, melyből az égési termékek az (n) csatorna útján az elvezető (o) csatornába vezettetnek. Célszerű az (e) csöveket a gőzkazáncsövekhez hasonlóan két (p) lemezbe ágyazni. Lehet az (e) csöveknek természetesen nemcsak háromszögalakú (1. ábra), hanem bármily más, megfelelő harántmetszetet adni. A leírt készülékben a szárítás következőképen megy végbé. A körfolyamnak első szakaszában a légáram a (h) tartályból, az (i) rések útján a (b) rostélyon szétteregetett kloridra tódul és azt átjárja, még pedig közöknek növekedő harántmetszete folytán fokozatosan csökkenő sebességgel, majd az immár száraz légáram az (il) rések és a (hl) tartály útján ismét kiáramlik; a levegőnek a kamrán való átáramlása közben a kalciumklorid fölülete hidratizáltatott. A körfolyamnak ezen első szakaszában nem bocsátunk égési termékeket az (e) csöveken keresztül; sőt célszerű a rostélyrúdak útján hűtővizet keringtetni. A körfolyamnak második szakaszában a légáram átbocsátását beszüntetjük és égési termékeket vezetünk az (e) csöveken keresztül; a forró gázok hőjüket a hidratizált kloriddal közlik, mely ekkor regenerálódik. Célszerű a hőmérsékletet, melynek egy megszabott határt, nevezetesen 235° C.-t meghaladnia nem szabad, hőmérő segélyével ellenőrizni. Már most a klorid ki van ugyan szárítva, de még forró. Ezért a körfolyamnak harmadik szakaszában, az égési termékeknek az (e) csövekbe való bebocsátását beszüntetjük és a készüléket pihentetjük, vagy ha a körfolyam ismétlésére csak csekély idő áll rendelkezésünkre, a lehűlés gyorsítása céljából a (d) rostélyrudakban friss vizet keringtetünk. Ennek megtörténtével a víztelenített kalciumklorid ismét oly állapotban van, mely az eljárás első szakaszának foganatosításához szükséges. Lehet a leírt készüléket a fúvógépnek szívási oldalán elrendezni, ami előnyösebb, mint a nyomási oldalon való elrendezés. Célszerű egy, három ily teljes készülékből álló berendezést létesíteni, melyekben a nedves légáramot egymás után keringtetjük. • Ebben az esetben az üzem akként vezetendő, hogy mialatt az egyik készülékben a légáram szárítása történik, az alatt a másodikban a kalciumkloridnak regenerálása, a harmadikban pedig a lehűtés menjen végbe. A kellő pillanatban a készülékeket átváltjuk, azaz mindegyik készüléket a működés tekintetében egy fokkal tovább iktatjuk. Ámbár három készülék a legtöbb esetben elégséges, mégis célszerű tartalékkészülékről gondoskodni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a nagy olvasztóknál vagy hasonló ipari üzemeknél használt levegőnek kai-