51583. lajstromszámú szabadalom • Thomnas-féle számológép egymás mögött fekvő két számlálóművel

- 2 -osztva, hogy a két tengelyrész csupán a kapcsoló révén függ össze egymással. Lehet azonban a számlálóműveknek átmenő tengelye is és ennek mellső részére a mellső számlálómű tízes váltóját mozgató alkatrészeket, valamint az egyik kapcsolati részt szereljük reá, még a hátsó számlálómű tízesváltó részei a második kapcsolati résszel együtt a hátsó tengelyrészen szabadon forgó hüvelyen vannak elhelyezve, amelyet a kapcsolat forgása közben magával visz. Amellett teljesen mellékes az, hogy a két kapcsolati rész közül melyik tolható el. A rajzon a találmány egy kiviteli alakja van föltüntetve kettéosztott számlálóműtengellyel, és pedig az 1. és 2. ábrákon fölülnézetben (levett vonalzókkal és állító lapokkal), illetőleg az í. ábra 2—2. vonalán átmenő függőleges keresztmetszetben; a 3. és 4. ábrák részleteket ábrázolnak: Ami a számlálóműveket illeti, ezeknél a kapcsolóművek, a tizeskapcsolók, az átváltószerkezetek stb. a Thomas-féle számológépeknél ismert módon vannak kiképezve. A számlálóművek mozgató tengelye két részből áll, egy mellső (a) részből és egy hátsó (b) részből. A két részt fogas kapcsolat köti össze egymással. A szilárd (c) kapcsolati rész az (a) tengelyfélen, az eltolható (d) kapcsolati rész a (b) tengelyfélen van elhelyezve. Az (e) rúgó szorítja az eltolható (d) részt a szilárd (c) rész felé. A (c) és (d) kapcsolatirészek fogai olyképen vannak kiképezve, hogy oldallapjaik egymással párhuzamosan, illetve közel párhuzamosan feküsznek úgy, hogy bekapcsolás esetén az egymáshoz képest való elfordulás (az egyik kapcsolórész fogainak a másik kapcsolórész fogai ferde fölületén való netáni elcsúszása által) ki van zárva. Ezáltal elérjük azt, hogy ha az (a) tengelyrészt gyors forgatás után megállítjuk, a (b) tengelyrész nem foroghat tovább tehetetlensége következtében. Másrészt azonban szükséges, ha az (a) vagy (b) tengelyrészt magában akarjuk elforgatni, hogy a kapcsolati részek egymásból teljesen ki legyenek emelve. Ennek lehetővé tételére itt. a következő berendezés található. Az első számlálómű kampóiban az (f) pecek vízszintesen van vezetve. Ezen'pecek hátsó végével a fogas kapcsolat hátsó, mozgatható (d) részével egy villás (f') kar segélyével olyképen van összekötve, hogy a pecek hosszirányú eltolódásával a (d) részt is magával viszi azáltal, hogy az (f) villáskar a (d) rész agyának gyűrüskarimájához támaszkodik és másfelől a (d) résznek elfordulása tengelyével együtt lehetetlenné válik. Ezen pecek mellső végén egy kis (g) orr van elrendezve és pedig úgy, hogy az (f) pecek nyugalmi helyzetében a tízes kapcsoló a tízes váltásnál tekintetbe jövő (li) bütyköskerék lapja elé fekszik. Ha egy tízes kapcsolás szükségessé válik, az (i) emelő ismert módon a (k) tízes bütyköt viselő (1) hüvelyt a nyíl irányában jobbra nyomja úgy, hogy a (k) tízes bütyök további elforgatása által a (h) bütyköskerékkel kapcsolódik. Mielőtt azonban ezt megtehetné, a (k) tízes bütyöknek az (f) peceknek kis (g) orrával kell találkoznia. Emellett az (f) pecket jobbra nyomja és ezáltal a fogas kapcsolat (d) mozgó részét a (c) részből kiemeli. Tehát a számlálóműtengely mellső részének forgása előállhat anélkül, hogy a hátsó (b) rész vele forogna. Természetes, hogy az (f) pecek mindaddig megtartja ezen meghosszabbítást képező helyzetét amíg a (k) tízes bütyök a kapcsolást elvégezte, mivel máskülönben a (d) kapcsolórész nagyon korán éri a (c) kapcsolórészt. E célnak megfelelően a (k) tízes bütyök megfelelő szélesre van kiképezve. A hátsó számlálómű (k') tízes bütyke az (f) pecek eltolódására semmi befolyással nem bír. Másrészt azonban a (k') tízes bütyök (1') hüvelyének mellső részén az (m) orr van alkalmazva (amely a 4. ábrában külön van föltüntetve). Ezen orrnak van egy ferde fölülete, amely az (f) pecekre oldalt erősített (n} orral együtt működik. A midőn tehát a hátsó számlálómű (i) emelője a nyíl irányában kileng és ezáltal az