51521. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses ellenőrzőberendezés

- 3 — <37') karbál fölfelé nyúló (45) orral együttműködő, lefelé nyúló (43) orral van ellátva, mely a (37) kar lengő mozgását megakasztja. A (15) emelő a (47) szárnnyal van ellátva, mely a csuklósan hozzáerősített (48) karral bír; ez a kar a (49) ütközők között mozog és az oldalt kinyúló (50) pecekkel van ellátva. A (41) kilincs az (53) hasítékkal biró (51) szárnnyal van ellátva. A kilincs pereme úgy van kiképezve, hogy a hasíték ahhoz képest rézsútosan fekszik és az (55) váll képződik. A (47) szárny a (15) emelő forgási tengelyéhez közel fekszik. Az (50) pecek rendszerint a kilincs fölött lefelé és előre mozog, ha a (17) fegyverzet leesik. Ha azonban a (27) kerékben lévő (29) kivágás a (15) emelő (25) nyúlványával összeesik és az áram megszakíttatik, az emelő nagyobb ívben mozoghat úgy, hogy az (50) pecek az (55) váll külső szélén a váll alá mozoghat. A pecek ezen mozgása közben a váll fölső fölületét súrolja, azonban a (48) kar a pecket fölemeli és lehetővé teszi, hogy a pecek az (55) vállon súrlódás nélkül elmozoghasson. Ezután a (48) kar az alsó (49) ütközővel érintkezésbe jut. A pecek ekkor oly helyzetben van, hogy az (55) váll alsó fölületével érintkezik, ha a (13) mágnessarkak gerjesztetnek, a (17) fegyverzetet fölemelik és a (15) emelő ellenkező értelemben elforog. Az emelő ezen mozgása közben az (50) pecek az (55) váll alsó fölülete mentén mozog, ami által a vállat és a (41) kilincset, mely a vállal össze van kötve, fölemeli. Ezáltal a (37) csöngőkar fölszabadul. Az (50) pecek a váll elhagyása után a (41) kilincs alatt fekvő pontig mozog (4. ábra). Ha a (17) fegyverzet ismét leesik, a pecek a hasítékon keresztül rendes helyzetébe jut és a kilincset záró helyzetébe leesni engedi. A (15) emelő egy ütközővel van ellátva, mely á (27) kereket a zérusponton megállítja. Ez aa ütköző két részből és pedig a (60) súlykarból és a (15) emelővel összekötött (61) karból áll. A (60) kar a (61) karral csuklósan van összekötve és a forgási ponttól indul ki úgy, hogy kifelé és lefelé lengeni törekszik, míg a (63) keretrésszel vagy más alkalmas tartóval érintkezésbe jut. A (60) karnak fölfelé és befelé való mozgását a (61) kar határolja; ha a (60) kar a (61) karral érintkezik, függőleges helyzetben áll. A (31) tengelyre a (64) ujj van erősítve, mely a (60) karral érintkezik, ha a (17) fegyverzet és a (60) kar fölemelt helyzetben vannak. Ebből világos, hogy amikor a (27) kerék elforgattatik, a működtető kilincsmű mozgásban marad, míg csak a (64) ujj a (60) karral nem érintkezik, amikor a mozgás megakasztatik, míg csak az áram megszakadása lehetővé teszi, hogy a (17) fegyverzet leessék, magával vive a (15) emelőt és a (60) kart. Egyúttal a (64) ujj fölszabadult. Ha az áram ismét helyreáll, a (60) kar súlyánál fogva kifelé leng és a (64) ujj mögé jut; ezáltal a kilincskerék és a (27) kerék ismét egy teljes fordulatot végezhetnek, míg csak a (64) ujj a (60) karral ismét kapcsolódásba nem jut. Ezen berendezés folytán valamely elektromos vezető mentén különböző állomásokon elrendezett hasonló készülékek forgását úgy szabályozhatjuk, hogy az változatlanul mindig ugyanattól a zérusponttól induljon ki, vagy pedig valamely nyugalmi ponttól. A 6. ábrán több (A, B, C) mellékállomás van föltüntetve, melyek a (6) főállomással a (70) vezető útján vannak összekötve. Ez a vezető az egyes állomásokon elrendezett (9) mágneses csévéken halad át és minden állomáson a (72) ponton a földdel van öszszekötve. A csévék és a föld között a rövidzárlatot megakadályozó (73) kondenzátorok vannak beiktatva. Ezen rendszernél a működés a következő: A (27) kerekek (29) hasítékai minden állomáson máskép vannak elrendezve a közös zérusponthoz képest. A főállomáson létesített, célszerűen váltakozó polaritású elektromos lökések arra használtatnák, hogy a (27) kerék a (33) lengő fegyverzet útján fokról-fokra elmozgattassék, míg csak a kívánt állomás (29) hasítéka oly helyzetbe nem jut, hogy a (15) emelőn kiképezett (25) nyúlvánnyal egy irányba esik. Közben a (17) fegyver-