51512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kovasavval elegyített nátrium-aluminium-fluoridnak előállítására
Megjelent 1911. évi március hó 22-én/f^ MAG\. gg*. KIR. SZABADALMI öffif HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 51512. szám. lV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kovasavval elegyített nátrium-aluminium-fluoridnak előállítására. HUMANN ÉS TEISLER CÉG DOHNABAN. A bejelentés napja 1909 november hó 24-ike. Nátrium - aluminiumfluorid előállítására tudvalévően timföldet, szódát és fluorhydrogénsavat stöchiometriai arányban hagynak egymásra hatni, mikor is a fönti kettős só nehezen oldható alakban kiválik. Fluorhydrogén helyett szoktak szilikofluorsavoldatot is használni. A megfigyelés már most azt mutatta, hogy az ezen reakcióban szükséges fluort nem kell okvetlen a föntemlített két savból venni, hanem a szilikó-fluorsavas nátriumban lévő fluort is könnyen és tökéletesen köthetjük a timföldhöz és nátronhoz, mimellett ugyan nem tiszta, hanem rendkívül finoman elosztott kovasavval elegyes nátrium-aluminiumfluorid keletkezik, mely azonban a kerámiai célokra teljesen megfelelő. Ismeretes, hogy az oldható sziliko-fluorsav-vegyületek és a sziliko-fluoralkáliák alkáliákkal főzve fluoralkálira és kovasavra bomlanak. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban e bomlás tökéletlen, mert a keletkező kocsonyás kavasav a reakciót gátolja. Ha tehát sziliko-fluoralkáliákat tökéletesen akarunk alkáli-fluoridokká átalakítani, akkor izzítási eljárásokhoz kell folyamodni (110250. sz. német szabadalmi leírás). Ismeretes továbbá, miszerint az oldható sziliko-fluorvegyületek földalkáliákkal fokozatosan fluoridokká és kovasavvá alakíthatók; a létező irodalomból nem lehet megtudni, hogy ez a reakció tökéletesen megy-e végbe, de ez nem is valószínű, mert a 96226. német szabadalmi leírás szerint a teljes bontás elérésére a sziliko-fluorsókat mésszel izzítják. A sziliko-fluornátriumot tehát eddig csak alkáli- vagy alkaliföldfém-fluoridokká lehetett átalakítani. A jelen találmány szerint sikerül azonban a sziliko-fluornátriumból aluminium-fluoridot is, ill. ennek fluornátriummal képezett kettős sóját előállítani. Ezen átalakításhoz egyáltalán nem kell izzási hőfok, hanem már kb. 100° is elégséges, csak arról kell gondoskodni, hogy a ható anyagok lehetőleg legfinomabb elosztásban és leggondosabban keverve, melegíttessenek meg vízzel. Az átalakulás majdnem pillanatnyilag megy végbe. Ha már most még a nátrium-aluminium-fluorid képezéséhez szükséges szódamennyiséget hozzáadjuk, a reakciótermék ezen kettős sónak és kovasavnak elegyéből áll és a sziliko fluor-nátriumnak csak nyomait tartalmazza. A kémiai vizsgálatok egész sora igazolta, hogy a reakciótermék nem fluor-