51508. lajstromszámú szabadalom • Biztósítóberendezés villamosvezetékhálózatok számára

2. ábra a berendezés egyik biztosító centrumának oldalnézetben föltüntetett szerkezeti rajza. A 3. ábra részletrajz. A 4. ábra nagyobb léptékű metszet a 3. ábrának IV—IV vonala szerint. Az (1) és (2) vezetékek (1. ábra), melyek a föltüntetett példánál a (3) világító íámpáknnak táplálására szolgálnak, a (4) olvadó biztosítékokkal vannak ellátva. A találmány szerint az (1) és (2) vezetékektől a (4) biztosítékokat áthidaló (5) mellékáramkörök ágaznak el, melyekbea (6) jelzőkészülékek vannak beiktatva. Ezen jelzőkészülékek, melyeknek ellenállása nagyobb, mint a (4) biztosítékoké, lehetnek villamos lámpák, csöngetyűk, jelzőtáblát működtető elektromágnesek vagy más, elektromágneses készülékek is. Normális állapotnál az (1, 2) vezetékekben keringő áram a (4) biztosítékokon áramlik át anélkül, hogy a nagyobb ellenállású (6) jelzőkészülékeken átmenne; ezek tehát nyugalmi állapotukban maradnak. Ha már most túlterhelés folytán az egyik biztosíték kiolvad, akkor az áram a (6) jelzőkészüléken kénytelen áthaladni, mely ekkor működésbe jön és így jelzi a biztosíték kiolvadását. Az áram azonban még ekkor is áthalad a (3) világítólámpákon, és így ezek tovább világítanak, csakhogy gyöngébben, míg az eddigi berendezéseknél a biztosíték kiolvadása minden körülmények között a lámpáknak kialvását okozta, Ha a biztosíték kiolvadása rövidzárlat folytán jön létre, akkor az áram szintén a jelzőkészüléken megy át és ezt működésbe hozza, csakhogy ekkor a (3) lámpák már nem kapnak áramot és kialszanak, ami azt mutatja, hogy rövidzárlat történt. Ily módon az üzemzavar természetét azonnal föl lehet ismerni és nyomban a szükséges intézkedéseket megtenni, míg eddig csak hoszszas keresgélés útján lehetett megállapítani, hogy túlterhelés vagy rövidzárlat okozta-e az üzemzavart. A:találmány tárgyát képező berendezés, mely a gyakorlatban igen sokféleképen valósítható meg, a 2—4. ábrákban .oly foganatosítási alakban van föltüntetve, melynél a jelzőkészüléket egy izzólámpa képezi és mely az előzőkben fölsorolt előnyökön kívül még azáltal tűnik ki, hogy a kiolvadt biztosítéknak igen gyors és egyszerű pótlását teszi lehetővé. Ezen célból a (7) szekrényben (2. ábra), melynek mellső fala a rajzban el van tárvolítva, a szigetelő anyagból készült (8) henger van elrendezve, mely a 3. ábrában oldalnézetben és részben metszetben külön is föl van tüntetve és mely a (9) fogantyú segélyével (3. ábra) elforgatható. A (8) hengernek az alkotók irányában kiképezett bevágásaiba a (10) biztosítékok vannak kivehetően beillesztve, melyek a (8) hengernek elforgatása révén egymásután hozhatók a használati helyzetbe. Ezen biztosítékok mindegyike két-két, szigetelőanyagból készült, egymás mellé illesztett (11) lamellából (4. ábría) és az ezek között elrendezett (12) olvadó szálból áll, amikor is a lamellák végeire a vezetőanyaghói készített (13, 14) borítások (3. ábra) vannak rásajtolva, melyek a lamellák között fekvő (12) olvadó szállal vezető összeköttetésben állanak. A (8) hengerben legfölül fekvő (10) biztosítéknak mindegyik (13), ill. (14) borításával egy-egy (15), ill. (16) kontaktusrúgó érintkezik, mely rugók a 2. ábrában látható módon a (7) szekrénynek levehető (18) födelétől lefelé nyúló (17) kontaktushüvelyekből ágaznak el. Ez utóbbiak a (18) födélre szerelt (19) izzólámpával állnak összeköttetésben és a (20) kontaktusdugókra vannak rátolva, .melyek viszont az (1) tápvezeték számára szolgáló (21) kapcsokkal állnak vezető összeköttetésben. Normális állapotnál az áram az (1) tápvezetéknek jobboldali szárából az ugyanezen oldalon lévő (21) kapcson, a (20) kontaktuadugón, a (17) kontaktushüvelyen, a (15) kontaktusrúgón, a (13) borításon,(3. ábra), a (12) olvadó szálon, a (14) borításon, a (16) kontaktusrúgón, a baloldali (17) kontaktushüvelyen (2. ábra), a (20) kontaktusdugón és a (21) kapcson át az (1) vezetéknek baloldali szárába áramlik, Ha mór