51506. lajstromszámú szabadalom • Időzetrelais

kontaktuspár záródása csakis a mag végállásában menjen végbe. A fékezőberendezés működési módja már most olyan, hogy az (e) elektromágnes hatása alatt a (d) kalapácsok fölváltva, a szolenoidmag (c) toldatára fekszenek, ill. •erről leemelkednek, minek következtében a magot lassú, egyenletes mozgásra kényszerítik. Ugyanez az eset, mikor a szolenoidmag visszafelé mozog. A relais késleltetett mozgásának időtartamát a megrajzolt foganatosítási alaknál forgatható (h) csavarorsó szabályozza, melyen az (fl) kontaktus van alkalmazva és melynek távolsága az (f) kontaktustól akként állítható be, hogy a fékezőberendezés áramköre állandóan zárva legyen, vagy pedig a szolenoidmag fölfelé való mozgásának utolsó pillanatában vagy utolsó időszaka alatt záródjék. Esetleg az is lehetséges, hogy a (g, gl) kontaktusokat teljesen elhagyjuk és az ezekkel kapcsolt vezetékeket — mint azt pontozva jeleztük — a csillapító áramkör (i) áramforrásához kapcsoljuk, mely esetben a fékezőberendezés csakis a fegyverzet viszszafelé való mozgása közben, tehát a kontaktusok megszakításánál indulna működésnek. A relais beállítás időtartamát a (d) kalapácsok lengésszámának módosításával is szabályozhatjuk, melyek ennek megfelelően különböző hosszú szünetek után fekszenek a (c) toldatra, illetve eresztik ezt el. A szabályozást ekkor a váltakozóáram periódusszámának vagy az egyenáram megszakításai számának változtatásával végezzük. A 2. ábra oly berendezést mutat, melynél az (a) szolenoidmag (c) toldata (k) ütközőjével egy forgathatóan ágyazott, a fékberendezés áramkörét nyitó és záró (kl) kontaktustestét befolyásolja. A kontaktustest mozgása akként van csillapítva, hogy a (k) ütköző nyomása alatt csak kényszermozgásszerűen mehet végbe. Ezért két (11, 12) kar között mozog és két végállásában eme karok egyikére fekszik rá. Mikor a (k) ütköző végállásából kitér, a kontaktuskar egyideig nyugalmi helyzetében marad, míg | a (k) ütköző a másik kart nem éri és így a kontaktustestet el nem fordítja. A 2. 'ábrán látható elrendezésnél a mag fölfelé mozgásánál a fékezőberendezés áramköre egyelőre megszakítva marad, míg a (k) ütköző az (11) kart nem éri és így a (kl) kontaktustestet a kontaktushelyzetbe nem forgatja. A szolenoidmag lef elé mozgásáriái a csillapító áramkör mindaddig zárva marad, míg a (k) ütköző az alsó (12) kart nem éri. Hasonló vagy más elrendezések alkalmazásánál az időzetrelais akként is szabályozható, hogy a fékezőberendezés — mint azt már az 1. ábrán jeleztük — csakis az egyik mozgásiránynál hasson. ' A 3. és 4. ábra az új fékezőberendezést forgó mozgást végző relais esetében ábrázdja. Az (a) elektromágnes előtt forgatható (n) sarlófegyverzet van alkalmazva, melynek tengelyére az (ö) fékezőkorong visszafelé való mozgását előidéző (s) spirálrúgó hat. Ez a korong nyugalmi állapotában (ol) peckével két, a (p) fékező elektromágnes áramkörébe kapcsolt (ql q2) kontaktust távolít egymástól, melyek záródnak, amint a korong nyugalmi helyzetéből elfordul. A (p) elektromágnes fegyverzete rugalmasan ágyazott (r) kalapács, mely akkor, mikor az elektromágnest váltakozó, vagy szaggatott egyenáram gerjeszti, fölváltva az (o) korong kerületére szorul, illetve erről leemelkedik. Ily módon a kalapács épp oly fékezőhatást gyakorol, mint a föntebb leírt, szolenoidalakú vonó mágnessel biró relais kalapácsa. Az (o) koronggal az áramkör kontaktusait különböző mértékben befolyásoló berendezéseket a föntebb leírt módon lehet kapcsolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Időzetrelais, azáltal jellemezve, hogy a fegyverzet, illetve a kilincsmű mozgását elektromágneses, időszakosan működő f ékezőberendezés késlelteti, mely az illető részeket súrlódás útján fölváltva megfogja és szabaddá, teszi. 2. Az 1. alatt védett időzetrelais foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy