51367. lajstromszámú szabadalom • Csúcssínrögzítő készülék
(J) csapot, ezzel együtt az (i, h) rudazatot mozgásba hozza. Ezen mozgás az (1) sinusalakú vezeték, (g) vonórúd, (f) hüvely és (b) tengely útján a (cl, c2) peckekre vitetik át, melyek ezáltal a csúcssintalp alá sülyesztetnek, s így a csúcssint fölszabadítják. Ekkor veszi kezdetét a váltóállító körte mozgásának harmadik szakasza, mely alatt nemcsak a csúcssinrögzítőkészülékhez tartozó rudazat, hanem a tulajdonképeni váltóállító és egyébként ismeretes kivitelű xudazat is elmozdulást végez. A mozgás ezen harmadik szakaszának elején az (m) görgő a sinusvonalalakú vezeték tetőpontjában tartózkodik; a csúcssin a rögzítőpeckek fölött halad el és azt leszorítva tartja. A harmadik szakasz mozgásának másik felében az (m) görgő a sinusvonalalakú (1) ' vezeték oldalágában mozog és ezen mozgás alatt is a (cl, c2) peckek még egy ideig a csúcssin által lefogva tartatnak. Mihelyt azonban a csúcssin elhaladt a peckek fölött, az előzőleg összenyomott (o) spirálrúgó a (g2) vonórúd és (f) hüvely által a (b) tengelyt elforgatja és egyidejűleg a (cl), illetve (c2) pecket a csúcssin ellenkező oldalán fölcsappantja, miáltal a szorosan a csúcssin oldalához támaszkodó peckek a csúcssineket helyzetükben rögzítik. A találmány tárgyát képező csúcssinrögzítő készüléknek különös előnye, hogy biztos kritériumát adja annak, ha a váltó helytelen állítás folytán gyök felőli menet- í irányban jövő jármű által fölhasíttatott, amely esetben ugyanis a peckek letöretnek. Egy további előnye a találmány tárgyánál! hogy a váltókezelő a váltó tökéletes zárását könnyen fölismerheti; tökéletlenül zárt váltónál ugyanis a csúcssinek a rögzítőpeckeket még mindig lefogva tartják és így a peckek nem képesek acstícssinek mellett fölcsappanni. Szabadalmi igények. 1. Csúcssinrögzítő készülék, jellemezve egy elforgatható (b) tengelyre erősített (cl), ill. (c2) pecek által, mely az (al, a2) ■csúcssin kimozdulásánál a csúcssintalp alá sülyed, míg a csúcssinnek a véghelyzetbe érkezte után fölemelkedik és szorosan a csúcssin belső vagy külső oldalához támaszkodik. 2. Az 1. igénypont szerinti csúcssinrögzítő készülék, kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (cl, c2) biztosítópecket hordó (b) tengely a tősinre merőleges és elforgatása egy, ezen tengelyre erősített (f) hüvellyel csuklósán kapcsolódó és a tősinnel párhuzamos (g) vonórúd segélyével történik. 3. Az 1—2. igénypont szerinti csúcssinrögzítő készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (cl, c2) biztosítópecket hordó (b) tengely vezérlését végző (g) vonórúd mozgását egy, a váltóállító készülékről működtetett és a tősinre merőleges (h) tolattyúrúdról nyeri. 4. Az 1—3. igénypont szerinti csúcssinrögzítő készülék kiviteli alakja, jellemezve a váltóállító körte emeltyűjének egy, a forgásponton túlérő és (j) hasítékkal ellátott toldata által, mely hasíték a tolattyúrúdhoz kapcsolt (i) rúd végpontján elrendezett (J) csapot körülfogja, oly célból, hogy a tolattyúrúd a váltóállító^ körte mozgásának első szakasza alatt még nyugalomban maradjon. 5. Az 1—4. igénypont szerinti csúcssinrögzítő készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tősinre merőleges (h) tclattyúrúd mozgásának átvitele a tősinnel párhuzamos (g) vonórúdra egy, a tolattyúrúddal összekapcsolt (k) szán segélyével történik, amelyben sinusvonalalakú, vagy ehhez hasonló (l) vezeték van kiképezve, amelyben egy, a vonórúddal szilárdan összeerősített csap körül forgó (m) görgő mozog. 6. Az 1—5. igénypont szerinti csúcssinrögzítő készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a biztosító pecket hordó tengely vezérlését végző (g) vonórúd két egymástól független és egymást hüvelyszerűen átfogó, ,(gl, g2) részből áll, melyek között (o) feszítőrúgó van elrendezve, mely az (m) vezetőgörgőnek a sinusvonalú vezeték oldalágában való moz
