51310. lajstromszámú szabadalom • Erők és nyomatékok visszanyomását mérő- és jelzőkészülék
egyensúlyi helyzet a következő egyenletek által jellemezhető: Pra = QR Q_ r P R “ mely esetben a kilengés mértéke nem közvetlen mérőszáma ugyan az erők viszonyszámának, hanem evvel arányos. A 3. és 4. kiviteli lehetőség szerint is kombinálható az evolvenssel határolt mérlegszerkezet, mint az a 4. ábrán látható. Az evolvensek ugyanazon körhöz tartoznak és ha (P és Q) párhuzamosan működnek: Pa = Qb Pra = Qf (360 — a) P 360 — v. Q a. Az elfordúlás mértéke (x) függvénye, és a karok hosszának összege minden egj'ensúlji helyzetre állandó és egyenlő az alapkör kerületi hosszával. Ez a kiviteli módozat is megtelel az I., II., III. pontokban összefoglalt föltételeknek. A 3. és 4. kiviteli lehetőség egy további megvalósítását az 5. ábra láttatja. Valamely (r) sugarú körnek forgáspontja ugyanis kihelyeztetik a kör középpontjából, például a kör kerületére (A)-ba. A kör kerületén működő erők érintőlegesek és párhuzamosak. Egyensúlyi helyzetben: Pa = Qb P (r — r sina) = Q (r-j-r sina) P _ 1 -f- sina Q 1 — sina egyenletek érvényesek. Mint látható, az erők viszonyszáma a mutató kilengésének számbelileg kifejezhető függvénye,, a két erőkar hosszának összege pedig minden egyensúlyi helyzetben egyenlő a kör átmérőjével. Az I., II., III. föltételeknek szintén megfelel e kiviteli forma is. Az 1—5. ábrákon látható mérlegek a találmány tárgyának egyik főcsoportját tüntetik föl, mely azáltal van jellemezve, hogy az erők támadáspontja görbékkel határolt mérlegrendszerek kerületén az egyensúlyi helyzet keresése közben elmozdúlnak, az erők pedig támadáspontjuk pályájához mindenkor érintőlegesek maradnak, mikor 1 is a görbéket valamint az elfordulás középpontját úgy kell megállapítani, hogy az I., II., Ilí.-bau foglalt föltételeknek a mérleg megfeleljen. A találmány tárgyának egy második főcsoportját azok a mérlegek képezik, melyeknél csak az egyik erő működik támadáspontjának görbe pályáján érintőlegesen, a másik erőnek támadáspontja ugyan szintén görbén (pl. köríven) mozog az egyensúlyi helyzet keresése közben, ez az erő azonban nem érintőleges támadáspontjának pályájához. Ilyen mérlegrendszer látható a 6. ábrán. Az (r) sugarú körnek kerületén működik (Q) erő érintőlegesen. A (P) erő támadáspontja (A) pedig (R) sugarú kör kerületén van, de (P) nem érintőleges támadáspontjának pályájára. Egyensúlyi helyzetben Pa = Qr PRsina = Qr A két sugár természetesen egyenlő is lehet, mikor is az erők viszonyszáma egyenlő a kilengés mértékének szinusával. Egyébként ez a mérlegrendszer az 1. vagy 2. kiviteli lehetőségnek felel meg és magában foglalja az L, II., III., föltételeket is. A találmány tárgyának egy harmadik főcsoportját azok a mérlegek képezik, melyeknél az összehasonlítandó erők egyike sem működik támadáspontjának pályához érintőlegesen, hanem mindkét erő támadáspontja görbéken mozog ugyan az egyensúlyi helyzet keresése közben, az erők pedig eltérnek a támadáspontban a pályához húzott érintő irányától. Az alábbiakban ezen csoportból csak néhány speciális esetet ismertetünk és pedig azokat, melyeknél a támadáspontok pályája egy-egy körív, melyek középpontja összeesik. A (7) ábra szerint a (P) erő támadás - pontja (A) az (r) sugarú körön, a (Q) támadáspontja (B) podig a (R) sugarú körön mozog el az egyensúlyi helyzet keresése közben, a két kör közös középpontja pedig (0) az egész mérlegrendszer elfordulási tengelye.
