51307. lajstromszámú szabadalom • Készülék a gördülő járműveknél az előrehaladáshoz szükséges energia csökkentésére
jához képest ellentétes oldalak felé eltolva vannak alkalmazva. Ezek a toldatok a két hasonlóan kiképezett, azonban egymáshoz képest szimmetrikusan elrendezett (f, f) emeltyűk részére támasz- és forgáspontok gyanánt szolgálnak, mely emeltyűk két-két egyenlőtlen karral és a hosszabbik karon lefelé nyúló (g) toldattal bírnak. A (b) csapágy mindegyik oldalfalán egy az illető (g) toldat vészére fölfekvés vagy nyomópont gyanánt szolgáló (h) toldat van alkalmazva. Az (f, f) emeltyűk karjainak végén (i, k), illetve (i'; k') csapok vannak alkalmazva, melyek az emeltyűktől oldalt befelé terjednek és párosával, azaz az (i, i') és a (k, k') csapok együttesen, az emeltyűk közé nyúló (m, m') csuklós tagok hossznyílásán átnyúlnak. E csuklóstagok a tehernyomást fölveszik, miért is alkalmas módon, pl. (n) emeltyűk, (o) rudak és (p) rúgok segélyével csuklósán vannak a kocsiszekrényen megerősítve. A csuklóstagok a jármű nyugalmi állapotában az (i, i') és (k') csappárokra támaszkodnak és a tehernyomást az emeltyűkre és ezek által a csapágyra viszik át. Ha az (a) kocsitengely valamely vonóerő által, pl. a nyíl irányában mozgásba hozatik, akkor a tengely a kocsiszekrény tömegtehetetlensége következtében a kocsiszekrényhez képest előresiet. Ennél az előresietésnél az (m, m') csuklóstagok az (n) emeltyűkkel való csuklópontjuk körül a kocsimozgás értelmében lengő mozgást végeznek és ennek folytán a csuklóstagok most már csak a lengőmozgásnál, a haladási irányban eltolt (f) emeltyűknek (i, k) csapjaira támaszkodnak, míg az (f) emeltyűnek (i', k') csapjai szabaddá lesznek és így az (f) emeltyűt a tehernyomás nem befolyásolja. Az (f) emeltyű által most már a csuklópontokban működő tehernyomás a csapágynak az (f) emeltyű részére fölfekvés gyanánt szolgáló (d) toldatára vitetik át és minthogy ez a toldat (a mozgásirányhoz képest) a tengely középsíkja előtt fekszik, ennekfolytán a tehernyomás a csapágyra, illetve a kocsikeréktengelyre az utóbbiakhoz képest excentrikusán hat és a haladási irány értelmében forgató hatást fejt ki reájuk, mimellett a (d) toldat az (f) emeltyű vájlatában szűk határokon belül gördül. A csapágy ezen lengésének határolását az (f) emeltyűnek lefelé nyúló (g) toldata eszközli, melyhez a csapágyon oldalt kiálló (h) toldatok egyike hozzáfekszik, ha a csapágy kilendíttetett. A tehernyomásnak ez a hatása a tengerre a pálya egyenetlenségei és a sinillesztések következtében föllépő rázkódtatások és lökések mindegyikénél nyilvánul. Emellett gyorsan egymásrakövetkező, a tengelyhez excentrikus és lefelé irányított impulzusok lépnek föl, melyek a tengelyre forgatóan hatnak, mimellett egyidejűleg az (m, m') csuklóstagok és az (n) emeltyűk közvetítésével a (p) rugók megfeszíttetnek, melyek minden lökés után lassan feszteleníttetnek. Ezek a folytonosan rövid időközökben föllépő impulzusok a kocsitengelyt az előrehaladás értelmében befolyásolják és így az előrehaladáshoz szükséges energia csökkentéséhez hozzájárulnak. A járműnek ellentétes irányban való mozgatásánál a leírt folyamat hasonló módon, azonban a másik (f') emeltyűnek és a (d') csapágytoldatnak, valamint az (i’, k') csapoknak közvetítésével megy végbe úgy, hogy a szükséges energia csökkentetik. Vontatott kocsiknál a megindítás alkalmával a kocsiszekrény a keréktengelyhez képest, ennek tömegtehetetlensége következtében, valamint a kerekekhez képest előresiet. Hogy a készüléket ezen esetre is használhatóvá tegyük, az (i, k) csapokat az (i', k') csapokkal fölcseréljük, azaz az (i, k) csapokat az (f) emeltyűn rendezzük el úgy, hogy ha a vontatás a nyíl irányában történik, akkor a tehernyomás az (i', k') csapokra és ezekről az (f) emeltyűre vitetik át, mely most úgy, amint azt föntebb motorkocsikkal leírtam, a (d) fölfekvésre, illetve a csapágyra hat. Természetes, hogy oly kocsiknál, melyeknél a hátrafelé való haladás figyelmen kívül hagyható, mint pl. automobiloknál a i ■ - —*■ NYOMDA
