51286. lajstromszámú szabadalom • Gép talpfák kapcsolására és fúrására
karnak megemelésére és sülyesztéséve a (68) emeltyű segélyével elforgatható (67) tengelyre ékelt (66) kar szolgál, míg a (67) tengelyen még a (70) ütköző van fölékelve, mely a (69) menesztőhengernek sülyesztett helyzeténél fölső (a talpfa vége előtti) állásában, a menesztőhengernek megemelt helyzeténél ellenben a rajzban látható módon alsó állásában van. A talpfáknak be- és kitolását megkönnyítendő. a gép két oldalán föl- és iecsappantható gördítőpályák vannak elrendezve, melyek a (71) oldalsinekből (Lábra), a (72, 73) görgőkből és a (74) támasztóvasakból állanak és melyek, a gép könnyebb szállíthatása céljából, a (75) kapcsolat fölbontása után a rajz bal oldalán szakadozott vonalakkal föltüntetett állásba csappanthatók. A leírt gép működése a következő: A nyugalmi állapotnál a talpfakocsi hátsó állásában van és az (56, 57) szíjak (2. ábra) a laza (20, 21) korongokon futnak úgy, hogy a (29) csavarorsó és a fúrótengelyek nyugalomban vannak. A (43) csavaranya a hátsó véghelyzetet foglalja el és a (44) rúgót összenyomja, míg a (41) sínek megemelt helyzetükben vannak; a (70) ütköző meg van emelve, a (69) meuesztő henger pedig alsó helyzetét foglalja el. A részeknek ezen helyzeténél az egyik munkás a talpfát a lecsappantott gördítőpályán át a (70) ütközőig (3. ábra) tolja, mire a gépész az előrehajtó (57) szíjat az (51) szíjtoló segélyével a (19) korongra tolja és így a (29) csavarorsót és a két (24) fúrótengelyt forgásba hozza. A (29) csavarorsó forgásának kezdetén a (43) csavaranya az orsón előremozog és eközben a (39, 40) karokat akként forgatja el, hogy a (41) sínek az (S) talpfához szorulnak. Ennek megtörténtével a csavarorsó további forgásánál a talpfakocsi is mozgásba jön és ekkor a talpfát a kapacsoló szerszámok fölött előre viszi, miközben a (25) fúrók (3. ábra) is a talpfába fúródnak. Mihelyt a talpfa a kapacsoló szerszámokat elhagyja, a (46) tolórúdnak (54) ütközője a (47) kart kilendíti és így az (57) szíjat a laza (21) korongra áttolja úgy, hogy a (29) «csavarorsó, a talpfakocsi és a fúrók meg.1 állnak. Erre a gépész az (56) szíjat tolja a (19) korongra, mire a (18) tengely az előbbi forgással ellenkező irányú forgásba jön, a talpfakocsi tehát visszamozog a kiindulási helyzet felé. A kocsi a végső helyzet elérésénél megáll, míg a (29) csavarorsó még tovább forog, minek következtében a (43) csavaranya ez utóbbin még tovább eltolódik és a (41) síneket megemeli. Nyomban ezután az (55) ütköző a (47) kart kilendíti, minek következtében az (51) szíjtoló az (56) szíjat a laza (20) korongra tolja vissza, a (18) tengely pedig az általa forgatott összes részekkel együtt megáll. Ennek megtörténtével a talpfáknak betolásával megbízott munkás a (68) emeltyűt elforgatja, minek következtében a (70) ütköző sülyed, a (69) menesztőhenger pedig a talpfáig emelkedik és ezt a gép másik oldalán elrendezett gördítő pályán át a gépből kitolja. A (68) emeltyű visszaforgatása után újabb talpfa tolható a gépbe. A találmány tárgyát képező gép, mely az előzőkben csak egy példaképem foganatosítási alakjában van leírva, a szerkezeti részletek tekintetében természetesen sokféleképen módosítható, anélkül, hogy ez által a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények. 1. Gép talpfák kapacsolására és fúrására, jellemezve egy, a megmunkálandó talpfát a kapacsoló szerszámok fölött tovavezető és azt egyszersmind a fúrók hatásának alávezető kocsi és egy, ezen kocsi hajtószerkezete segélyével működtetett, a talpfát a megmunkálási helyzetben fogvatartó szorító szerkezet által. 2. Az 1. alatt igényelt gépnél egy vagy több, a szorító szerkezetbe beiktatott, a talpfa fogvatartásához szükséges nyomó erőt támogató rúgó. 3. Az 1. alatt igényelt gépnél egy, a kocsit a gép szíjtolójával összekapcsoló, a kocsinak mozgató szerkezetét a kocsi végállásainál önműködően kikapcsoló tolórúd.
