51283. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék szállítócsatornákhoz
— 2 -állásában függélyes helyzetet foglal el. A (d) csatlórúd fölső vége az (e) csatlórúd révén az (f) szállítócsatornával van összekötve. Az előremozgás alkalmával a csatorna a benne lévő szállítandó anyaggal együtt a járat nagy részén közelítőleg egyenletesen gyorsulva halad úgy, hogy sebessége közelítőleg egyenletesen növekszik, amint azt a 2. ábrában föl tüntetett idő-diagramm mutatja. Ezen diagrammban a (g) sebességi görbe és a (h) gyorsulási görbe tüntetik föl azt a mozgást, melyet a leírt hajtókészülék által mozgatott szállítócsatorna végez. A (h) gyorsulási görbe első része csaknem vízszintes menetű s ennek megfelelően a (g) sebességi görbe közelítőleg egyenes vonalú emelkedést tüntet föl első részében az (o, o) egyenes irányában. A járat utolsó részében a csatorna mozgása hirtelen lassúi, mint ezt a (g) görbe mutatja, míg eléri a zérus értéket, úgy hogy ekkor a szállítandó anyagot csúszva előre löki. Ezen előrecsúszás közben a csatorna a szállítandó anyag alatt előbb gyorsulva, azután egyenletesen lassúlva visszafelé mozog, míg ismét eléri a hátulsó határhelyzetet s a szállítandó anyag benne ismét nyugalomba jön. A 2. ábrában föltiintetett diagrammból tényleg látható, hogy a visszafelé való mozgás az (i) gyorsulási görbe értelmében közelítőleg egyenletes lassúlással megy végbe, úgy hogy a (k) sebességi görbe a fpp) vonal mentén megközelítőleg egyenes vonalban esik alá. A rövid tolórúdnak a (d) csatlórúdon lévő (1) fogpontja egy kicsiny görbületű, tehát közelítőleg egyenesnek vehető köríven van vezetve. Ha a köríven való vezetés helyett tényleg egyenes vonalban vezetjük az (1) fogpontot, • akkor egyszerű tolattyú-forgattyú hajtóművel van dolgunk, mely az ezideig használt hajtóművektől abban különbözik, hogy tolórúdja nagyon rövid, míg eddig azt több mint négyszer olyan hosszúra, sőt rendesen ötször-tízszer olyan hosszúra vették, mint a forgattj7úrúdat. Az egyszerű forgattyú Hajtóműnél föllépő mozgásviszonyok vizsgálatából tényleg az tűnik ki, hogy mindannyiszor a jellegzetes propeller-mozgást kapjuk, mikor a tolórúdat a forgattyúrúd négyszeres hoszszánál rövidebbre legcélszerűbben annak két és félszeresétől egészen három és félszeresére vesszük. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett hajtókészüléknek egy másik kivitelét az 5—6. ábrák tüntetik föl. Ahelyett nevezetesen, hogy a (d) csatlórúd vagy csatlórúdpár középállásában a (d) függélyes helyzetet foglalja el, úgy is lehet azt ágyazni, hogy középállásában a függélyessel szöget zár be. A (c) tolórúdat ezen esetben kellőképpen meg kell hosszabbítani a (d) csatlórúdig. Ez az elrendezés, mint a diagramm alapján eszközölt vizsgálatok azt bizonyítják, lehetővé teszi, hogy az (e) csatlóradnak a szállítócsatornán lévő (m) fogpontját a (d) csatlórúd (n) forgástengelyével ugyanazon magasságban helyezzük el, úgy hogy a két (m) és (n) fogpont közelítőleg ugyanazon vízszintes síkban feküdjék. A 6. ábra ugyanazon hajtókészüléket tünteti föl fordított elrendezésben, mikor t. i. a (d) csatlórúd (n) forgástengelye fölül van és az (e) csatlórúdnak a szállítócsatornával közös (n) fogpontja ugyanazon magasságban fekszik. Mindkét esetben a 7. ábrában föltüntetett mozgási diagramm érvényes a szállítócsatornára nézve. A sebességi és gyorsulási viszonyok, mint a diagrammból látható, lényegesen nem változtak a 2. ábrában föltüntetett viszonyokhoz képest. Szabadalmi igények. 1. Hajtókészülék szállítócsatornákhoz, mely ezeknek propellermozgást kölcsönöz, azáltal jellemezve, hogy egy rövid (c) tolórúd mozgását, mely az egyenletes körforgásban tartott (b) forgattyúrúd négyszeres hosszánál rövidebb és körülbelül annak két és félszeresétől egészen három és félszeres hosszával bír, egy egyik végén lengethetően ágyazott csatlórúd vagy csatlórúdpár közvetítésével a szállítócsatornára visszük át. 2. Az 1. igénypontban védett hajtókészüléknek egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a (d) csatlórúd vagy csatlórúdpár
