51245. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltókészülék száraz úton való oltásra
közben az oltóport a (b) tartányból finoman megőrölt állapotban a (cl) csatornába hullatja. A (cl) csatornához az egyik oldalon egy (dl) cső csatlakozik, mely tetszőleges alakú és hosszúságú (f) száj résszel van ellátva. A szájrész távcsőszerűen egymásba tolt csövekből is állhat, hogy azt könnyű szerrel, tetszőleges hosszúságúra lehessen kihúzni s emellett úgy van kiképezve, hogy az oltóport széles sugárban szórja ki. Az (f) szájrészt célszerűen forgathatólag rendezzük el, t. i. végét ívalakúra készítjük, melyet bármely irányban, főként lefelé és fölfelé elfordíthatunk s ezáltal az oltóport úgy magasabban, mint mélyebben fekvő helyekre is kiszórhatjuk. A (d) csatorna másik vége egy légáramot létesítő berendezéssel áll összeköttetésben. Ez a berendezés a megrajzolt foganatosításnál egy (g) fúj tatóból áll^melynek egyik csapólapja a hüvelyben van megerősítve, míg a másik mozgékony csapólapjára egy (gl) fogantyú van erősítve, mely kinyúlik a hüvelyből s ennek segélyével könnyen működtethető. A mozgékony csapólapra egy zsineg, vagy (h) kötél van erősítve, mely a (hl) görgő fölött van vezetve s másik vége az őrlőkúp forgási tengelyére erősített (el) emelőkarhoz van kötve. Az őrlőkúp ágyában egy rúgó van elrendezve, melynek egyik vége az ágyhoz, a. másik pedig az őrlőkúp tengelyéhez úgy van odaerősítve, hogy a kúpot a (h) kötél húzóhatásával ellentétes értelemben igyekszik elforgatni. Ha a fúj tatót összecsappántjuk, akkor a (h) kötél az őrlőkúpot működésbe hozza úgy, hogy az oltópor a (b) tartányból a(d) csatornába hull, honnan egyidejűleg a fújtató által létesített, légáram az (f) szájrészen keresztül kifújja. Ha a fúj tatót fölcsappantjuk, akkor a rúgó az őrlőkúpot ágyában ismét visszafordítja s a (h) kötelet ismét feszesre húzza. A fújtató helyett egy szellőztetőt is lehetnek az (a) hüvelybe beépíteni, mely állandó légáramot létesítene. Ezen esetben természetesen az őrlőkúpot is megszakítás nélkül kellene hajtani. Egy ilyen kiviteli alakot a 3. ábra tüntet föl. Az (i) szellőztető a (b) tölcsér mögött, alkalmas módon az (a) hüvelyben van elrendezve. Hajtása a hüvely külső oldalán lévő, belső fogazattal ellátott (k) kézikerék segélyével történik, melynek forgását az (1) fogaskerék és az (m) kúpkerékszerkezet a szellőztető tengelyére viszi át. A szellőztető tengelyének forgómozgását viszont az (n) keresztcsukló és az (o) fogaskerékszerkezet az (e) őrlőkúppal közük. A (k) kézikereket úgy ágyazzuk az (a) hüvelyre, hogy a hüvelyt a (p) fogantyúnál fogva kényelmesen tarthatjuk egyik kezünkkel, míg másik kezünkkel szabadon forgathatjuk a (k) kereket. A fújtató^ illetve a szellőztetőt kézi erő helyett egy elektromotorral is hajthatjuk, melyhez a fali vezeték szolgáltathatja az áramot. Fújtató helyett egy egyszerű vagy kettős működésű dugattyús szivattyú segélyével is lehet folytonos levegőáramot létesíteni. Szabadalmi igények. 1. Tűzoltókészülék, száraz úton való oltásra, azáltal jellemezve, hogy az oltóport tartalmazó tartány egy légáramot létesítő berendezéssel, pl. egy fújtatóval, szellőztetővel, vagy más hasonló készülékkel áll összeköttetésben, mely az oltóport sugár alakjában egy csőszájrészen keresztül kifújja, 2. Az 1.igénypontban védett tűzoltókészüléknek egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy az oltóport egy őrlőszerkezet szállítja a légáram útjába, melyet a légáramot létesítő berendezés hoz mozgásba, 3. Az 1. igénypontban védett tűzoltókészüléknek egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy annak lehajlított szájrésze elforgatható úgy, hogy az oltóport kiszóró légáram fölfelé, vagy lefelé irányítható, anélkül, hogy a készülék helyzetét változtatni kellene. 4. Az 1. igénypontban védett tűzoltókészüléknek egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a kifúvó cső távcsőszerűen kihúzható és így tetszés szerint meghoszszabbítható. Cl rajzlap melléklettel.) Pál!:»* rés?vet:ytársaság nyomdája Budapesten. NYO.
