51130. lajstromszámú szabadalom • Elsütőszerkezet lőfegyverek számára, melynél az előzőleg elreteszelt ravasz csak a fegyverek megfelelő magassági állásba húzható meg

enged meg. Az (u) emeltyű e célból az elsütőrúd alatt, célszerűen az elsütő kengyelben forgathatóan van ágyazva és éppen úgy, mint a tolattyú, az (o) rúd segélyével az ingáról vezéreltetik. A hátralökés megszüntetése céljából a berendezés olyan, hogy az (o) rúd egy külön, az (ul) csap körül lengő (u2) betétre hat, ahol is a fölső emeltyűvégre csavarolt (u3) rúgó rugalmas ellenfal gyanánt szolgál. Hogy a fegyvert már most, mint rendesen, a ravaszrögzítőtől függetlenül alkalmazhassuk, a berendezés olyan, hogy az (u) emeltyű, nemcsak mint az első foganatosítási alaknál, a zároló nyitásánál, hanem mindjárt már a ravasz eleresztésénél, tehát a ravasz nyelvének a nyugalmi helyzetbe való beállításánál önműködően áll be a közbenső, vagyis a fölszabadító helyzetbe. (11. ábra.) Ezen célból az elsütőrúdon (v) rúgó hatása allatt álló (vl, v2) szögemeltyű van felfüggesztve, mely éppúgy, mint az első foganatosítási alaknál az (x) emeltyű, a mellső (vl) emeltyűkarnak (vO) kivágásával az (u) emeltyűnek oldalas (uO) nyúlványát átfogja és azt ezáltal kényszerkapcsolásuan a szabad, vagyis a közbenső állásban megtartja (11. ábra) úgy, hogy a zárolónak nyitása és ezzel együtt a fegyvernek töltése akadálytalanul történik. A külömbség az első foganatosítási alakkal szemben az, hogy míg ott a tolattyúnak kényszerkapcsolású beállítása a zároló nyitásánál történik, addig a jelen foganatosítási alaknál a záró emeltyű már a ravasz eleresztésekor, tehát a ravasz nyugalmi helyzetében kerül a fölszabadító állásba. Az inga állásának megfelelően, az emeltyű csak akkor áll be, amikor a ravasz föl van húzva és ezáltal a (vl, v2) szögemeltyű fölfelé mozog, úgy hogy az (uO) emeltyűorr nyomásmentes, minek folytán az (u) emeltyű mindenkori, az elevációs, vagy depressziós helyzetnek megfelelő beállítása zavartalanul történik, ahogy ez a 12—14. ábrákban példaképpen van feltűntetve. Természetes, hogy az inga ezen foganatosítási alaknál éppen úgy, mint az előbb is| mertetettnél, külön is rögzíthető, és pedig célszerűen abban a helyzetben, amelyben az (u) támasztó emeltyű közbenső vagy fölszabadító állásban van. Ezen foganatosítási alaknál főleg az az elrendezés fontos, hogy a záróműnek egy része, a jelen esetben az (u) emeltyű maga is meg van osztva, ill. hogy rugalmasan utána engedően van kiképezve, hogy a hátralökést fölvehesse és ezáltal a többi érintkező vagy kapcsolódó rész, valamint az inga is megfelelően tehermentesíttessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elsütőszerkezet lőfegyverek számára, melynél az előzőleg elreteszelt ravasz elsütése csak a fegyvernek megfelelő magassági helyzetében lehetséges, jellemezve azáltal, hogy a ravasz rögzítésére az elsütőszerkezettel kapcsolatban kétoldalasan ható szerv van elrendezve, mely egyik vagy másik irányban (egyik vagy másik oldalra) való beállítása szerint záróhelyzetbe jut és ezáltal a ravaszt önműködően rögzíti minden nem helyes helyzetben, tehát épúgy minden nem helyes eleváció — mint minden nem helyes depresszió — helyzetben. 2. Az 1. alatti igényben védett elsütőszerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a zárószerv tolattyúszerűen mozgatható alkotórész [(s) tolattyú], mely szélső állásaiban (nem helyes helyzetben, ha túlságosan előre vagy hátradűl), egymással szemben elrendezett vállak, vagy kiszögelések segélyével egy ravaszrésszel (ravaszcsappal) kapcsolódik és ezt rögzíti, középhelyzetben ellenben (a helyes helyzetben) ezen ravaszrészt fölszabadítja. 3. Az 1—2.' alatti igényben védett elsütőszerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a zárószerv egy csuklósan mozgatható alkotórész, [(u) támasztó emeltyű], mely szélső helyzeteiben (nem helyes helyzetben), ha túlságosan előre vagy hátra dül,) szabad végével egy elsütőrész (az elsütőrúd) alá nyúlik és ezen részt ezáltal