51081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandó hosszú fényívek előállítására és ezeknek alkalmazására gázreakciókhoz

részein kopás nem mutatkozik. Hasonlóan járunk el több, egy közös csőbe torkoló cső alkalmazásánál vagy más elrendezéseknél. Ez esetben is a gázokat célszerűen örvényszerűen vezetjük be. Egy uásik munkamenet abban áll, hogy áz elektródán illetve elektródákon túl bevezetendő gázoknak vagy ezek egy részének olyan mozgásirányt adunk, amely ellenkező azzal, amelyben a gázok a fényív mentén vonulnak. Néhány ilyen példaképem foganatosítási alakot az 1—3. ábrák vázlatosan mutatnak. Az 1. ábrán két (K és R) cső akképen van elrendezve, hogy közöttük szük gyűrűalakú tér marad, amelyen át a gázok az (R) csőbe befújhatok. A gázok először a cső falán (P) felé, a cső belsejében pedig ellenkező irányban (K) felé haladnak. Ha valamilyen módon (pl. átmeneti rövidzárlat útján) (P és K) cső vagy egy a (K) csőben elrendezett külön elektróda között fényívet gyujtunk meg, úgy ez egészen nyugodtan ég ar P-től K-felé haladó gázáramban, amely az ábrán nyilakkal van jelezve. A gázt itt is célszerűen örvénylő mozgással vezetjük be a csőbe. Ilyen foganatosítási alakot vázlatosan a 2. ábra mutat. E-nél látható a tangenciális furatokkal ellátott beömlési csőtoldat, amelyen át a gáz örvényszerűen az (R) csőbe lép. Itt először ismét lényegileg a csőfal mentén a cső zárt vége felé halad, míg a cső belsejében ellenkező irányban mozog. A gáz tehát az ábrán nyilakkal jelzett utat teszi meg. Elektróda gyanánt egyrészt a célszerűen földelt és esetleg hűtött (K) cső, másrészt az (R) cső és az ezzel fémes összeköttetésben álló és esetleg . hűtött (P) elektróda szolgál. Ha (K és R) között valamely módon fényívet gyújtunk meg, úgy annak egyik végét a külső örvény az (R) caő mentén a (P) elektródáig hajtja. Mihelyt a fényív ezen megállapodott, a belső gázáramban (P és K) között állandóan ég. A tangenciális nyílásokat a külön (E) csődarab helyett, mint az ábrán látható, természetesen közvetlenül az (R) cső fölső részében is rendezhetjük el. A fényív vagy a (K) cső bevezető nyílásai fölött ezek közelében végződhetik vagy tetszőleges mértékig a (K) csőbe hajtható. Külön ellenelektródát is rendezhetünk el a (K) csőben úgy, hogy a fényív ezen ellentróda és (P) között áll. Az elektródák alakja tetszőleges, pl. sík vagy gyűrűalakú is lehet és a fényív azokon állandóan keringhet is. Az (R) cső is szolgálhat állandóan elektróda gyanánt, amint ezt pl. vázlatosan a (3) ábra mutatja. A készüléknek elektródák gyanánt szolgáló részeit szükség esetén alkalmas módon hűtjük. Célszerűen az (R) csövet még egy bővebb csővel vesszük körül. Akkor a gázt először az ezen két cső között lévő téren vezetjük keresztül és itt már részben előmelegítjük. A gázok nagyon intenzív előmelegítése azonban magában a cBŐben is végbe megy, amennyiben a fényív, valamint a kiömlés irányában mozgó forró gázok közvetlenül meleget adnak át a falak mentén ellenkező irányban beáramló gázoknak. E közben közfalak nélkül melegátvitel megy végbe, miáltal az előmelegítés jóval magasabb hőmérsékletre fokozható, mint pl. vasból való, vezető közfal alkalmazása esetén, amelynél figyelemmel az anyag tartósságára bizonyos hőmérséklethatárt túllépni nem szabad. Az E-nél bevezetett gáz egy része általában közvetlenül K-n át távozni fog és pedig, hacsak külön intézkedéseket nem teszünk, annál több, minél nagyobb K-nak átmérője B-hez viszonyítva. A gázoknak ez a része az R-ből jövő erősen felhevített gázrészek hűtésére szolgál. A fényív végét elhagyó gázok természetesen még külön gázok vagy más anyagok bevezetése útján is hűthetők. Ez a gyors hűtés különösen ajánlatos, ha a fentebb ismertetett fényivekkel endotertnikas gázreakciókat foganatosítunk. Nemcsak E-nél, hanem még üreges elektródán át vagy az elektróda mentén is vezethetünk be gázt az (R) csőbe és általában a gázok bevezetését a reakciótérbe a legkülönfélébb módokon foganatosíthatjuk. Természetesen az ismertetett munkafolyaaiatot I a bevezetésben leírt foganatosítási alakkal,