51015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mész oltására

— 3 -szerkezettel és az oltott mész elvezetésére szolgáló szerkézéttel fölszerelt burkolatba lehet zárva, mikor ez a burkolat a (27) hőszigetelő burkolatot is helyettesítheti. Eljárásom foganatosításánál a hengerbe kéllő mennyiségű égetett meszet töltünk és á minőségének megfelelően megállapítjuk azt a vízmennyiséget, mely a mész teljes megoltásához szükséges. Mikor a henger (2) búvólyukát elzártuk, a hengert forgásnak indítjuk és a tartályból körülbelül 12—20%-kal több vizet vezetünk a hengerbe, mint amennyi elméletileg a mész teljes megoltásához szükséges, ügyelve azonban arra, hogy a fölhasznált vízmenynyiség lehetőleg kevéssel legyen nagyobb ama vízmennyiségnél, mely a teljes megoltáshoz szükséges, mikor is ez a vízfölösleg száraz túlhevített gőz alakjában fog a hengerben hátra maradni. Eme vízmennyiséget a mész minőségétől függő sebességgel vezetjük a hengerbe, még pedig gyorsabban oltható mésznél gyorsabban, mint lassabban oltható mésznél. Igen gyorsan oltható mésznél azonban a vízbevezetésnek nem szabad oly gyorsan történnie, hogy a hengerben a gőznyomás túlságos naggyá váljék. Célszerű, ha ez a nyomás körülbelül 8 kg. Ha a gőznyomás túlságosan nő, a (22) biztonsági szelep kinyílik és a nedvesség egy része elszáll. Ha a biztonsági szelepen nedvesség szállt el, ez nem csak hőveszteségeket, hanem mészveszteségeket is okoz, mely mész finom por alakjában a szelepen rakódik le, miért is a biztonsági szelep csakis veszély elhárítására szolgál és annak üzem közben működésbe soha sem szabad jönnie. Oly berendezésnél, mely 4000 kg. mész megoltására szolgál, a mésznek előnyösen a henger egy harmadát kell kitöltenie és az idő, mely alatt a vízbevezetés végbe megy, a mész minőségének megfelelően 1—17a óra. A mészoltó berendezést a vízbevezetés megtörténte és a megoltás befejezte után is hosszabb ideig 1—IVa óráig forgatjuk úgy, hogy a berendezés működése 2—3 órát vesz igénybe. Ez alatt az egész idő alatt a mészoltó berendezésben a nyomás közel állandó marad, mert a megoltásból fejlődő száraz, túlhevített gőz le nem hűlhet, énnek következtében a nedvesség a meszet teljesen átjárja, melyben a nagyobb darabokat a (28; golyók szétzúzzák úgy, hogy a megoltás könnyen mehet végbe. Ezek a golyók ama fertőzményeket is porrá őrlik, melyek a víz hatása alatt szét nem hullanak. Ily módon a mész megoltása lehető rövid idő alatt tökéletesen megy végbe. A munkafolyamat végén a nyomásnak körülbelül a föntebb jelzett maximumnak kell lennie. Ekkor és mielőtt a mészoltó berendezés lehűlt volna, a hengerben lévő túlhevített gőzt a (23) szelepen, (25) csövön és a (26) tartályon át elszállani engedjük; a (26) tartályban lévő víz arra szolgál, hogy a gőz által elragadott meszet visszatartsa és meggátolja, hogy a levegőbe jusson. A (26) elvezetőcsövet a (24) csapon át tisztíthatjuk, ha ebbe rudat vagy más alkalmas szerszámot vezetünk be. A (19) csap a (10) csőnél ugyanazt a szerepet jásztja, mint a (24) csap a (25) csőnél. Ha az összes gőz elszállt, a berendezésben lévő mész teljesen meg van oltva és tökéletesen száraz úgy, hogy azt mészhomok téglák stb. készítéséhez szükséges anyagokkal keverhetjük. A vizet oly lassan kell a hengerbe beereszteni, hogy abban — a művelet megkezdését kivéve — több szabad víz ne legyen, mint amennyit a mészoltásnál keletkező hő — a sugárzási veszteségek figyelembe vétele mellett — elpárologtathat és célszerű ha a vizet a mész annak kivételével, mely a hő hatása alatt elpárolog, azonnal leköti. Ha kísérletileg megállapítottuk, mennyi víz szükséges ahhoz, hogy a hengerben a kívánt nyomást létesítsük, először is ezt a vízmennyiséget vezetjük be a hengerbe oly módon, hogy a (11) tartályt annyiszor, ahányszor szükséges, megtöltjük és kiürítjük. Ekkor a megoltás megkezdődik és a hengerben a nyomás növekedik, mit a (18) manométeren olvasunk le. Ha a nyomásnövekedés megszűnt, az időközben meg-