50998. lajstromszámú szabadalom • Borítékkészítő gép
biti az ;i körűimén}, hogy a fölső dugatytyúnak addig kell a formátum keretben maradnia, míg a fogó a fölső dugattyú alatt visszafelé nem mozgott, az a körülmény pedig, hogy a fölső dugattyú hosszú ideig marad a formátumkeretben, még azt a hátrányt is magával hozza, hogy az oldal-, fenék- és zárókarélyokat lefektető halogatónak is mindaddig a nyugalmi helyzetükben kell maradniok, míg a fölső dugattyú a formátumkeretből ki nem lépett. Ha már most az ismert szerkezetnél a fogó megkezdette visszafelé mozgását és a fölső dugattyú fölött elhaladt, nem térhet azonnal a megfogandó papírlaphoz vissza, hanem az azt állandó mozgásban tartó gyűrűs excenternek bizonyos holt mozgást kell végeznie, hogy egyrészt a fölső dugattyú visszafelé mozoghasson, másrészt a hajtogatok is elvégezhessék munkájukat. Csak mikor ez megtörtént, szállíthat a fogó a papirosoméról úiabb papírlapot a formátumkeretbe. Ez a körülmény a régebb szerkezetnél a papirosomé és a formátumkeret középvonalai között nagy távolság hagyását követelte meg. A találmány tárgyát képező gépnél mindezeket a hátrányokat elkerüljük. Ez a gép a csatolt rajzon, az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán függélyes metszetben látható. .Mint az az 1. ábrából kitűnik, az (a) papirosomé felvételére szolgáló asztal szorosan a (b) formátumkeret mellett fekszik. A (c) fogó a papírlapot ismert módon megfogja és a felemelt fölső dugattyú alatt a formátumkeretbe szállítja. Mikor a fogó a papírlap szállítása céljából mozgásnak indul, a fölső dugattyú is lefelé mozog úgy, hogy a papírlapot a formátumba már belenyomja, amint a fogó a fölső dugattyú alatt lévő térben elhaladt és a papírlapot eleresztette. Ekkor a fogó kissé még továbbá mozog, a végállásában pedig kissé megemelkedik és hátrafelé való mozgását kezdi meg. Ekkorra azonban a (d) fölső dugattyú a papírlapot a formátumba már benyomta és minthogy a dugattyúnak csak igen rövid utat kell megtennie, az már a fölső állásában lesz, mikor a visszafelé mozgó fogó alatta elhalad. A fölső dugattyú visszafelé való mozgásával egyidejűleg a hajtogatok is működésnek indulnak úgy, hogy munkájukat már befejezik, mikor a visszafelé mozgófogó a íonnátumkeret felett elhalad. Az a rövid út, melyet a fölső dugattyúnak meg kell tennie, az új gépnél azáltal érhető el, hogy a hajtogató berendezés a régebb gépekétől eltérően csak alacsony, az oldal-, záró- és fenékkarélyoknál jóval rövidebb úgy, hogy ezek a borítéknak a formátumkeretbe sajtolásánál a kajtogató berendezésből félig kiállanak. Ezt egyrészt az az elrendezés teszi lehetővé, hogy a fogó kissé megemelt helyzetben mozog visszafelé úgy, hogy a karélyok csúcsaival érintkezésbe nem jut, másrészt pedig az, hogy a hajtogatok a boríték oldal-, fenék- és zárókarélyait csak félig fedik és ennek megfelelően alacsonyak. A még szabad részekre, t. i. a karélyok csúcsaira eme gépnél külön nyomóberendezés gyakorol nyomást, mely csillákkor indul működésnek, mikor a boríték a tulajdonképeni hajtogató berendezést elhagyta. Minthogy a papirosomé — mint azt fentebb jeleztük — szorosan a hajtogató berendezés mellett van elhelyezve, a papirt a fogó az excenter fordulatának első negyedében rakja le a hajtogató berendezésre, mikor a fogó sebessége még aránylag csekély. Ez ismét azt az előnyt biztosítja, hogy a papírlap nyugodtan fekszik a hajtogató berendezés beállító ütközőjére. A fogó csak akkor tesz legnagyobb sebességre szert, mikor a papírlapot már eleresztette és ez a sebesség a gyűrű ezcentereshajtás miatt a végállásig ismét csökken. Annak az elrendezésnek, hogy a fogó mozgásának első negyedében végzi tulajdonképeni föladatát, vagyis fogja meg a papirosomé legfölső lapját és szállítja a hajtogató berendezéshez, az az előnye, hogy a fölső dugattyú és a hajtogatok működésüket azonnal megkezdhetik, amint a fogó feladatát teljesítette. A fogó mozgása tehát a fölső dugattyú és hajtogatok működését semmi tekintetben nem akadályozza, míg a régebb
