50986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloza előállítására
gozandó növényi anyagok lazítására, szétmálasztására alkalmas tulajdonsággal bír. Fölhasználhatunk e célre vegybontószereket is. melyeket azon alkalikus folyadékból kapunk, mely az anyag kivonatával telíttetett. Az erjesztőszer hozzáadása legcélszerűbben úgy történik, hogy az anyagot a fermentáló szerrel megnedvesítjük. A fermentumot azáltal tápláljuk, hogy korpavízet vagy bármely más alkalmas tápanyagot adunk hozzá. Természetes, hogy az erjesztés alatt a kellő hőmérsékletet kell fönntartani. Ha az anyag pórusai kellőleg szétnyíltak és az anyag jól pörkölődött, a folyadékot leöntjük és a kazánban maradt szilárd anyagot meleg vízzel mossuk. Ha vegybontószerekkel dolgozunk, akkor azokat leüntésük után újból fölhasználásra osszegyűjthetjük, illetve regenerálhatjuk. Ha azonban tisztán erjesztőszereket vagyis a föntjelzett növényi fermentumokat használjuk, akkor azok konzerválásának nehézségi és alacsony beszerzési áruk következtében, célszerűbb azokat nem konzerválni, hanem minden egyes kezelésnél egy új kulturát használni, minthogy ennek költsége elenyésző csekély. Az anyagot pörkölése és mosása után a kazánból kivesszük és zárt edényben erős alkalilúg és túlbevitett gőz hatásának tesszük ki. A lúg legalább is 10 Bé. fokkal bírjon. Fának földolgozásánál az alkalilúghoz több vagy kevesebb sulfitlúgot is adhatunk. Zárt edény gyanánt az ismert autoklavot használhatjuk. A csatolt rajzon példaképen oly készülék van fölüntetve, mely a jelen találmány céljára alkalmas és lényegében az (a) tartányból áll, mely a (b, c) csapokra van szerelve és a (d) kerék segélyével tetszésszerinti közlőmű útján forgásba hozható. A tartány belsejében egy (e) kavarómű van elrendezve. A túlhevített gőz a (g) cső segélyével vezettetik a tartányba. A tartányon egy vagy több (h, h') töltőnyílás és (i, i') kiürítőnyílás van szokásos módon elrendezve. A folyadék leeresztésére egy (j, csap szolgál. Forgótartány és helytálló kavaró helyett helytálló tartányt és forgókavarót is alkalmazhatunk, vagy pedig mindkét rész ellenkező értelemben forgatható. Megjegyzendő, hogy ezen célra bármiféle tartány pl. autoclav használható. A lúg töménysége 20 és 80° Bé. között változhatik. Bizonyos esetekben a lúg töménységét hátrány nélkül 5—12, vagy 15 Bé°-ra is vehetjük. A gőz nyomása 3 és 5 atmoszféra között változhatik és a kezelés a zárt tartányban 3 egész 5 óráig tarthat, aszerint amint hosszú vagy rövid szálú cellulóza dolgozandó föl. Ezen kezelés után a cellulózaszálak teljesen csupasszá válnak. A zárt tartányban való kezelés alatt az anyag szétboutatik os facellulóza (vasculóza), pektoza és egyébb anyagok, valamint oldható sóknak növényi savakkal, mint oxálsavval. csersavval, végül az egyébb a kiindulási anyagban tartalmazott savakkal való vegyületei képződnek. Mindezen anyagok a zárt tartányban összegyűlnek és hőfejlődés veszélye nélkül használhatók föl, a helyett hogy az anyagnak kemencében való elégetése folytán veszendőbe mennének, amint ez eddig szokásos. Ha a kezelést befejeztük, akkor a gőz bevezetését abbahagyjuk, a készüléket megállítjuk és a (j) csapon át a készülékben levő folyadékot leeresztjük. Most a kezelt anyagot a tartányból kiöntjük, mire azt szokásos módon tilolásnak, kártolásnak, mosásnak és fehérítésnek vetjük alá, mielőtt iparszerüleg fölhasználjuk. Az erős lúgok alkalmazása a munkaidőt megrövidíti, anélkül hogy veszteség állna be, mivel azokat gazdaságosan visszanyerhetjük. mimellettt a rendes üzem mellett az eljárás tüzelőanyagban és mészben gazdaságos. Szabadalmi igények. t. Eljárás cellulóza előállítására, jellemezve azáltal, hogy az előkezelt kiindulási anyagba erjesztőszert viszünk be, azután azt mossuk, az erjesztőszert dekantáljuk, hogy újból fölhasználhassuk, mire a visszamaradó anyagot pörköljük
