50969. lajstromszámú szabadalom • Az úttestbe kapaszkodó fékautomobilok és más járművek csúszásának megakadályozására
3 érintkezik, a hengerek szintén a külléggel lépnek kapcsolatba és a bennük lévő, előzőleg működést kifejtő sürített levegőt eltávozni hagyják. Az (51) szelepülésen lévő (56 ) ütköző a (3) szelepnek a kívánt mérteken túl való forgatását megakadályozza. Az úttestbe kapaszkodó fék lényegében két, a jármüvázon az (56) pontokon megerősített, U-alakú (27) tartóból (1 — 3. ábrák) áll, melyekre a (11) és (12) hengerek csavarok által vannak fölerősítve. A (12) henger a(28)villásrúd (1. ábra) segélyével a közönséges fékeket működteti, melyekhez még a (40) emeltyű, a (37) rúd, a (41) kilincs és a (38) hasított körtárcsa tartozik. Mindezek a berendezések kéziemeltyű segélyével hozatnak mozgásba. A másik (11) henger az úttestbe kapaszkodó féket a (32) emeltyű (2. ábra) segélyével működteti. Az (57) harántlécen a (34) csavarok segélyével a (33) keret van csuklósán megerősítve (1. és 3. ábra). A (33) keret külső vége félköralakú fogazott acéllemezeket vagy hasonlót, az úttestbe kapaszkodó féktuskókat tart és csak függélyesen föl- és 1 emozgatható, minthogy a (27) tartón lévő (36) vezetőpofák által az oldalirányú kitérésekben meg van akadályozva. E berendezés sajátsága tehát épen az, hogy a (33) keret a (36) pofák között vezetve, oldalirányban nem tolódhatik el, még akkor sem, ha arra nagyobb erők hatnak, miniellett ha a (31) féktuskók a sűrített levegő által hajtva a talajba hatolnak, a kocsi oldalt nem térhet ki vagy nem borulhat föl úgy, hogy tehát oldalcsúszások vagy fölborulások el kér ültet nek. A berendezés következőkép működik: Ha a féket automobilon alkalmazzuk, akkor a (13) fogantyú szolgál a fék működtetésére. Ha a kocsi tetszés szerinti helyén elrendezett kompresszor segélyével a 8. ábrán rajzolt tartányban bizonyos légmennyiséget tároztunk, mely kompresszor az (58) csővezeték által (6. ábra) az 5. ábrabeli szelep (2) toldatával vau összekötve, és ha a (9) és (10) csatornák az (59) és (60) vezetékek által (6. ábra) a közönséges és az úttestbe hatoló fék működtetésére való (11 és 12) hengerekkel vannak összekötve, akkor a következő működés lép föl. Ha a (13) fogantyút (6. ábra) az (a) pontig elforgatjuk, akkor a nyomólevegő csupán a (12) hengert befolyásolja, mely azután a (28) rúd által a (40) emeltyűt elforgatja (1. ábra) mely a közönséges fékekhez tartozik és egyidejűleg a (37) vonórudat meghúzza úgy, hogy az utóbbi a (41) kilincset elforgatja, miáltal a (38) félkörök szétfeszíttetnek és e kerékfékek működésbe lépnek. Ily módon a közönséges fékek zajtalanul működtethetők, mert a (3) szelep (5) hasítéka csak részben nyílik és így a komprimált levegőnek csak részbeni áthaladását engedi meg. Ha az emeltyűt újból visszahúzzuk, akkor a levegő kiáramlik és a visszaható rugóerők által az összes részek ismét kezdeti helyzetükbe vitetnek vissza. Ha ellenben a (13) fogantyút az (aj ponton túl egészen a (l>)- pontig elforgatjuk, akkor a nyomólevegő mindkét (11) és (12) hengerben működésre kerül, úgy hogy a közönséges fék és az úttestbe kapaszkodó fék egyidejűleg működésbe helyeztetik. A (12) henger ezután a fönt leírt módon működik, míg ellenben a (11) henger a (33) tartót leesni engedi, amennyiben a (35) akasztók a (32) emeltyű segélyével szabaddá tétetik és a (31) fékpofák az úttestbe hatolhatnak. Mihelyt ez megtörtént és a (33) tartó a (36) pofák által is szorosan vezettetik, a kocsi irányából nem térhet el és föl nem borulhat, még akkor sem, ha a fék ívben működtetik és a jármű nagy sebességgel halad. Az erők tehát olyképen hatnak, hogy a kocsi eleven erejét fölemésztik. Az említett erők közül kettő, a kerekeknek az úttesthez való tapadása folytán oldalirányban és egy, az úttestbe kapaszkodó fék által előállított erő központosán hat. A kézifogantyúnak az eredeti helyzetbe való visszaállítása által a hengerben működött nyomólevegő a szabadba áramlik és a részek a visszahúzórugók behatása folytán eredeti helyzetükbe térnek vissza, melyből újra működtethetők. E mellett nem sziik-4IBA‘S
