50903. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bányalég- és szénporrobbantásoknak bányákban térbeli határolására
- 3 -vágat mennyezetén és talpán vaunak megerősítve. Az ajtót az egyik vagy másik irány felől érkező szállítókocsik az ajtón elrendezett ütköző lécekhez való ütődésük által forgatják el. A tömítést (v) rúgok, fémbetétekkel ellátott vagy fémbetét nélküli gumivagy bőrszalagok segélyével eszközöljük, melyek a hengeres vágatfallal, mennyezettel és talppal légmentes zárást létesítenek. Mihelyt az ajtót a robbanás ereje éri, azt gyors forgásba hozza, miáltal folytonosan újabb és újabb hűtött fémsodronyszövetfölületek kerülnek elő, melyek a lángok ; átcsapását megakadályozzák. A jól tömített forgó-ajtók úgy függélyes, mint vízszintes tengellyel építhetők be. A síneket az ajtó határvonalain belül megfelelően hűtjük. K forgatóajtók köralakú korongokon, forgóhídakoH is futhatnak, melyek a forgóajtó egész kerületén vagy ennek egy részén vannak elrendezve. Az 5., (). és 7. ábrák a fémsodronyszövetajtók tökéletesebb kiviteli alakját mutatják. Jóllehet ugyanis a t'öntismertetett ajtók ii lángok átcsapását és a robbanás átterjedését egyik szakaszból a másikba teljesen meggátolják, az ilyen ajtóknál mégis ama tökéletlenség mutatkozik, hogy egyrészt robbanás fészkében lévő gázok, a robbanás pillanatában a szomszédos szakaszokba hatolva az ott foglalatoskodó munkásokra, a benyomulij fojtó lég következtében, veszélyt hozhatnak és másrészt, hogy a robbanás megtörténte után a gyúlékony gázok, a robbanás fészkében keletkező nyomáscsökkenés folytán a szomszédos szakaszokból a fémsodronyszövetajtókon keresztül a robbanás helyére hatolhatnak és a robbanás helyén ismételt robbanásokat idézhetnek elő. K veszélyek elhárítására ezért a fémsodronyszövetajtókon olyan szerkezetet célszerű elrendezni, mely a robbanás bekövetkeztekor a gázoknak az egyik szaka a másikba való bejutását lehetetlenné a amit úgy eszközölhetünk, hogy a fémsodronyszövetajtó keretét elzáró csappantyúkkal vagy tolókákkal és hasonló szerkezetekkel látjuk el, melyek rendszerint nyitva vannak, azonban a robbanás bekövetkeztekor ennek hatása alatt, elektromosan, pneumatikusan, thermikusan, vagy más, a robbanás fészkében mechanikusan működtetett eszközök által, önműködően, vagy valamely jelre, valamely távolabb fekvő helyről, vagy a szomszédos szakaszból kézi erővel kikapcsoltainak, és a két szakaszt egymástól hermetikusan elzárják. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál ilyen záró szerkezet gyanánt a (c) tolóka nyer alkalmazást, mely az 5. ábrán a rendes üzem közben elfoglalt, tehát nyitott helyzetében. míg a 6. ábrán a robbanás bekövetkeztekor elfoglalt, tehát zárt helyzetében függélyes metszetben és a 7. ábrán fölülnézetben látható. Az (I. és II.) szakaszokat egymástól elválasztó (a) fémsodrony szövetajtóba (B) keret van beillesztve, mely a (c) zárótolóka fölvételére szolgál. Mindkettő kor-re-spondeáló (D) gázátbocsátó nyílásokkal bír. A (c) zárótolóka a (B) keret te) csapszögén függ, mely a keret (f) furatában dugattyú módjára eltolható. Ha már most pl. az (I) szakaszban robbanás következik be. az (e) csapszög a (11) szakasz fölé kirepül (6. ábra), a (c) zárótolóka. leesik és a (B) keret (D) nyílásait légmentesen elzárja. Ugyanez történik, ha a (II) szakaszban következik be robbanás, mikor is az (e) csapszög az (I) szakasz fölé röpül ki. Az (e) csapszöget mindkét végén (L) lánccal láthatjuk el, mely annak leesését meggátolja. Hogy a robbanás folytán keletkező tüzet eloltsuk, minden egyes szakaszban egy szénsavval, nitrogénnel, vagy más a tüzet elfojtó anyaggal telt palackot állítunk föl, melynek tartalma a robbanás bekövetkeztekor pl. a hőnek egy (K) olvadó dugóra (7. ábra) való behatása alatt kiáramlik. Hogy a robbanás helyén hátramaradt, még életben lévő egyéneket a két (I) és (II) szakasznak egymástól a (c) zárótolóka segélyével eszközölt elzárása után még megmenteni lehessen, az érctelepben a gázmentesen elzárható (H, H) vészajtókkal fölszerelt (g) oldalfolyosó van elrendezve.