50903. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bányalég- és szénporrobbantásoknak bányákban térbeli határolására

- 3 -vágat mennyezetén és talpán vaunak meg­erősítve. Az ajtót az egyik vagy másik irány felől érkező szállítókocsik az ajtón elren­dezett ütköző lécekhez való ütődésük által forgatják el. A tömítést (v) rúgok, fémbeté­tekkel ellátott vagy fémbetét nélküli gumi­vagy bőrszalagok segélyével eszközöljük, melyek a hengeres vágatfallal, mennyezettel és talppal légmentes zárást létesítenek. Mihelyt az ajtót a robbanás ereje éri, azt gyors forgásba hozza, miáltal folytonosan újabb és újabb hűtött fémsodronyszövet­­fölületek kerülnek elő, melyek a lángok ; átcsapását megakadályozzák. A jól tömített forgó-ajtók úgy függélyes, mint vízszintes tengellyel építhetők be. A síneket az ajtó határvonalain belül meg­felelően hűtjük. K forgatóajtók köralakú korongokon, forgóhídakoH is futhatnak, melyek a forgó­ajtó egész kerületén vagy ennek egy részén vannak elrendezve. Az 5., (). és 7. ábrák a fémsodronyszövet­­ajtók tökéletesebb kiviteli alakját mutatják. Jóllehet ugyanis a t'öntismertetett ajtók ii lángok átcsapását és a robbanás átterje­dését egyik szakaszból a másikba teljesen meggátolják, az ilyen ajtóknál mégis ama tökéletlenség mutatkozik, hogy egyrészt robbanás fészkében lévő gázok, a robbanás pillanatában a szomszédos szakaszokba ha­tolva az ott foglalatoskodó munkásokra, a benyomulij fojtó lég következtében, veszélyt hozhatnak és másrészt, hogy a robbanás megtörténte után a gyúlékony gázok, a rob­banás fészkében keletkező nyomáscsök­­kenés folytán a szomszédos szakaszokból a fémsodronyszövetajtókon keresztül a rob­banás helyére hatolhatnak és a robbanás helyén ismételt robbanásokat idézhetnek elő. K veszélyek elhárítására ezért a fém­sodronyszövetajtókon olyan szerkezetet cél­szerű elrendezni, mely a robbanás bekövet­keztekor a gázoknak az egyik szaka a másikba való bejutását lehetetlenné a amit úgy eszközölhetünk, hogy a fémsod­­ronyszövetajtó keretét elzáró csappantyúk­kal vagy tolókákkal és hasonló szerkezetek­kel látjuk el, melyek rendszerint nyitva vannak, azonban a robbanás bekövetkezte­kor ennek hatása alatt, elektromosan, pneu­matikusan, thermikusan, vagy más, a rob­banás fészkében mechanikusan működtetett eszközök által, önműködően, vagy valamely jelre, valamely távolabb fekvő helyről, vagy a szomszédos szakaszból kézi erővel kikap­csoltainak, és a két szakaszt egymástól hermetikusan elzárják. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál ilyen záró szerkezet gyanánt a (c) tolóka nyer alkalmazást, mely az 5. ábrán a rendes üzem közben elfoglalt, tehát nyitott hely­zetében. míg a 6. ábrán a robbanás bekö­vetkeztekor elfoglalt, tehát zárt helyzetében függélyes metszetben és a 7. ábrán fölül­­nézetben látható. Az (I. és II.) szakaszokat egymástól elvá­lasztó (a) fémsodrony szövetajtóba (B) keret van beillesztve, mely a (c) zárótolóka föl­vételére szolgál. Mindkettő kor-re-spondeáló (D) gázátbocsátó nyílásokkal bír. A (c) záró­tolóka a (B) keret te) csapszögén függ, mely a keret (f) furatában dugattyú módjára el­tolható. Ha már most pl. az (I) szakaszban rob­banás következik be. az (e) csapszög a (11) szakasz fölé kirepül (6. ábra), a (c) záró­tolóka. leesik és a (B) keret (D) nyílásait légmentesen elzárja. Ugyanez történik, ha a (II) szakaszban következik be robbanás, mikor is az (e) csapszög az (I) szakasz fölé röpül ki. Az (e) csapszöget mindkét végén (L) lánccal láthatjuk el, mely annak le­esését meggátolja. Hogy a robbanás folytán keletkező tüzet eloltsuk, minden egyes szakaszban egy szénsavval, nitrogénnel, vagy más a tüzet elfojtó anyaggal telt palackot állítunk föl, melynek tartalma a robbanás bekövetkezte­kor pl. a hőnek egy (K) olvadó dugóra (7. ábra) való behatása alatt kiáramlik. Hogy a robbanás helyén hátramaradt, még életben lévő egyéneket a két (I) és (II) szakasznak egymástól a (c) zárótolóka segélyével eszközölt elzárása után még megmenteni lehessen, az érctelepben a gáz­mentesen elzárható (H, H) vészajtókkal föl­szerelt (g) oldalfolyosó van elrendezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom