50902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldhatatlan testeknek oldatszerű állapotba való hozatalára
pl. lámpakoromnál, agyagföldnél, amorf sziliciumkarbidnál és niás hasonló testeknél is alkalmazhatjuk. Az oldatszerű állapotba hozandó grafitot linoman elosztott állapotban vízzel annyira megnedvesítjük, hogy kemény tésztát kapjunk. Előnyös, ha bizonyos mennyiségű dextrint vagy hasonló anyagot adunk hozzá, melynek hatása főként abban nyilvánul, hogy a grafit eloszlását vagy elaprózását megkönnyíti és alkotórészeinek összeállását megakadályozza. Az ekként hozzáadott anyag rendszerint kolloidszerű és az alkalmazott mennyiségben oldatszerü állapotot előidéző hatást nem fejthet ki. Dextrin vagy más hasonló anyag hozzáadásával azonban rendkívüli mértékben megköniiyítjiik az oldatszerü állapotot előidéző szer abszorpcióját, illetve a grafittal való egyesülését, úgyszintén a grafitnak oldatszerű állapotba való hozatalát és egyúttal a terméknek állandóságát is fokozhatjuk. A hozzáadott dextrinnek mennyisége a grafit súlyának 20—30 vagy több százalékát teszi és oldat alakjában adjuk a paszta előállítására szükséges vízhez. A pasztát ezután előnyösen gépi hajtású malmokban megdolgozzuk és az oldatszerű állapotot előidéző szert szabályozott adagolással adjuk hozzá. Ilyen szer gyanánt vizes tanninoldatot, amelyhez ammonniákot adunk, alkalmazhatunk, vagy tannint ammoniákoldatban. Az oldatot a pasztához adjuk és vele eldörzsöljük. Az oldatszerü állapotot előidéző szert csekély mennyiségben megfelelő időszakokban apránkint, vagy akár megszakítás nélkül adhatjuk hozzá, de minden esetben ügyelnünk kell arra. hogy az oldatban az oldatszerű állapotot előidéző szerből jelentékeny fölösleg ne legyen. A tölösleget egyszerű módszerekkel könnyen megállapíthatjuk. Példánakokáért a pasztából egy próbát veszünk, vízzel hígítjuk és a nyert szuszpenzióból itatós papírra cseppentünk rá, amelyen a víz és vele együtt a benne oldatszerü állapotot előidéző szer fölöslege beszáradáskor a papírnak az ily módon előálló folt külső szélei mentén való határozott elszíntelenedése révén ismerhető föl. Hogy az oldatszerű állapotot előidéző szerből csekély fölöslege oldva maradjon, az az eljárásnak megszakítás nélkül való keresztülvitelére nézve igen fontos, nagyobb fölösleg jelenléte azonban. mint már említettük, az eljárás jelentékenyen késleltetheti. Kitűnt továbbá az is, hogy a dextrinnek megvan az a sajátsága, hogy az oldatból kiválni és a grafittal egyesülni törekszik s így tanácsosnak bizonyult, hogy az eljárás folyamán a dext intartalmot szaporítsuk. A paszta kezelését az oldatszerű állapotot előidéző szer szabályszerű hozzáadagolása mellett mindaddig folytatjuk, míg csak az oldat ezen szert hamar föl nem veszi, illetve addig, míg elegendő mennyiségű gráfit nem ment át oldatszerű állapotba. Ezen folyamat napokon és heteken át folytatható. A pasztát azután kellő mennyiségű vízzel elkeverjük, hogy az oldatszerű állapotba hozott részeket szuszpendáljuk. míg a többi megmaradt részecskék leüllepednek. Az oldatszerű állapotban lévő anyagot tartalmazó folyadékot ezután leöntjük és rendeltetéséhez képest tovább kezeljük. Oldatszerű állapotban lévő anyagot és vizet tartalmazó pasztának előállításakor a fölösleges vizet szűrés útján, kolloid szűrőanyagok segélyével választjuk el, miként ez a 895063. sz. amerikai szabadalomban le van írva. A fölösleges vizet a normális vagy ennél magasabb hőmérsékleten való elpárologtatás útján is elválaszthatjuk. Az így nyert pasztát légmentes csomagolásban tartjuk el; vízzel keverve rendkiviil hathatós kenőszert szolgáltat. Ha az előkészített anyagot olajban vagy más víztartalom nélküli közegben akarjuk oldatszerű állapotba hozni, akkor a paszta vizét eldörzsölés útján olajjal helyettesítjük, miként ez a 911358. sz. amerikai szabadalomban le van írva. A pasztát akként is vízteleníthetjük, hogy olajban szuszpendálva a víz kiválasztása céljából megfelelő hőmérsékletnek tesszük ki. Igen jó eredményt kapunk ezen két módszer kombinációja útján is, ha t. i. a vizes pasztát a víz helyettesítése céljából olajjal vagy más víztartanyomda
