50892. lajstromszámú szabadalom • Aprítókészülék táplálócsavarral a dara és derce őrlésénél képződő pikkelyek számára

metszete, a 4. ábra Yl—Y1 vonala mentén. A 4. ábra a 3. ábra XI—XI vonala szerinti keresztmetszet. Az 5. ábra egy harmadik kiviteli alak hosszmetszete, a 6. ábra Y2—Y2 vonala mentén. A 6. ábra az 5. ábra X2—X2 vonala szerinti keresztmetszet. A 7. ábra egy negyedik kiviteli alaknak részben metszett elölnézete. A 8. ábra egy ötödik kiviteli alak hosszmetszete. A 9. ábra a 8. ábra Z—Z vonala szerinti keresztmetszet, a csappanó elhagyásával. A 10. ábra végül egy hatodik kiviteli alaknak a 9. ábrához hasonló föltiintetése. A (2) csavar (1) tokjához (1. ábra) a helytálló, a csavar tengelyéhez ferdén fekvő (3) fal csatlakozik, melynek szabad széléhez az (5) csukló körül mozgatható és a (6) súlyemeltyűvel terhelt (4) csappanó fekszik. A súlyt azonban megfelelően elrendezett nyomó- vagy húzórúgó is helyettesítheti. A helytálló (3) fal helyett egy második mozgatható (4) csappanó is elrendezhető, mely esetben mindkét csappanóra egy közös nyomó- vagy húzórúgó hathat be. A nyíl (1. ábra) irányában a csavartokba belépő anyagot a (2) csavar a (3) falhoz és a (4) csappanóhoz nyomja, mely utóbbi ennek folytán kissé fölemelkedik úgy, hogy hasíték képződik, melyen át az őrlemény erősen összenyomott állapotban lép ki, mert a csavar teljes fölületnyomása részben közvetlenül hat e hasítékra és részben a csavartoktól egészen a hasítékig való fokozatos átmenet következtében, irányváltozás által kívülről a közép felé e hasítékra központosíttatik. Ha a készüléken időnként rendkívül sok őrlemény halad át, akkor a (4) csappanó még jobban fölemelkedik és az egész őrleményt átbocsátja anélkül, hogy eltömődések folytán, a csavar nagy nyomása mellett törésektől kellene tartani. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a (3) fal rövidebb és a (7) csavar által rögzíthető (8) tolattyúval van ellátva. E tolattyú mindenkori helyzete kétségtelenül behatással bír az aprítóhatásra, mert a tolattyúhelyzet által a kivezetőhasítéknak nem csak a helye, hanem bizonyos tekintetben átbocsátókeresztmetszete is meghatároztatik. Az 5. és 6. ábrabeli kiviteli alak abban tér el a fönt leírtaktól, hogy az 1. ábrabeli helytálló (3) falat részben a forgó (9) henger helyettesíti, mely az (1) csavartok alsó (10) fenékrésze és a (4) csappanó között levő teret kitölti úgy, hogy az őrleménynek a (9) henger és a csappanó közötti érintkezési helyen kell kilépnie. A (4) csappanó nyomását ebben az esetben is a (6) súlyemeltyű vagy egy a rajzon föl nem tüntetett megfeszített rúgó állíthatja elő. Ha a (9) hengert megfelelően forgatjuk, akkor az őrlemény egyes részei nem csak a (2) csavar által kifejtett nyomás által súrlódnak egymáson, hanem az alsó és fölső őrleményrétegeknek egymáshoz képest való viszonylagos eltolása következtében is, minthogy a forgó henger fölületéhez közelebb fekvő rétegek gyorsabban mozognak, mint a többi rétegek. Az őrleményrészecskék végül a henger és a csappanón át kilépnek és a nyíl irányában lefelé vezethetők. Első sorban arra gondolnánk, hogy a (9) hengernek oly forgásirányt adjunk, mely megegyezik a kilépő őrlemény mozgásirányával (5. ábra). Kísérletek azonban azt eredményezték, hogy a készülék aprítóhatását még növelhetjük, ha a (9) hengert a kilépő őrlemény mozgásirányával ellentétes irányban forgatjuk (7. ábra). Ebben az esetben az őrlemény alsó részei a hengernek hátrafelé való forgása következtében visszatartatnak, míg a fölső réteget a csavar előrenyomja. A (9) hengert célszerűen fogaskerekek hajtják, mint ezt az 5. és 6. ábra mutatja. A (2) csavar tengelyére a (11) fogaskerék van fölerősítve, mely a kis (12) előtéttengelyre erősített (13) fogaskerékbe kapaszkodik. E (12) tengelyre a (14) csavar van fölékelve, melybe a megfelő (15) csavarkerék kapaszkodik. Az utóbbi a (9) henger tengelyére van erősítve, vagy egy kis közbehelyezett (a rajzon föl nem tüntetett)