50888. lajstromszámú szabadalom • Derítőberendezés szennyvizek számára
- 2 don végül az eddig ismert összes eljárá- : sokkal ellentétben, folytonos üzem válik | lehetővé, minthogy a hátsió gyűjtő meden- j cében különböző magasságban elrendezett j átömlési nyílások úgy nyithatók, hogy . - ia I kiömlés a mindenkori beömlésnek felel j meg és így a- medencében mindig egyenlő vízájlás tartható A jelen találmány tárgyát képező derítőberendezés egyszerűségénél fogva az eddig ismert eljárásokkal szemben kiváló előnyökkel rendelkezik. . Fölöslegessé tesz olyan berendezéseket, melyek az eddig ismeretes eljárásoknál a szennyvizek, különösen az iszaptömegek továbbítására használtattak, mint pl. szállító csigák, gereblyék stb., valamint elmaradnak az ezen berendezésekkel járó összes kellemetlenségek és beszerzési költségek is. Az lalábbiakban a találmánynak 2 millió lak|óssal birlő város viszonyaihoz alkalmazott foglanatosítáisi alakja van leírva. Az 1. ábr(a a teljes derítőbetrendezés vázlatos alaprajza; a i 2. ábra metszet az 1. ábra A: —B vonala szerint, a 3. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint, a 4. ábra a tisztító tartály alaprajzának részlete, az 5. ábra metszet a 4. ábra E—F vonala szerint, a 6. ábra metszet a 4. ábra G—H vonala szerint, a 7. ábra metszet az 1. ábra I—K vonala szerint ós a 8. ábra metszet az 1. ábra I—M vonala szerint. A berendezés a következő: Az (St. S. C.) szennyvízcsatorna, mely tisztítandó, tartalma pedig elkülönítendő (1. ábra), egyik végén az (Ue. S. W.) bukó gáttal van ellátva, mely a hulladékokat és a szennyvizet a vele összekötött (A) bevezető csatornába szorítja, honnan az (1—6) zsilipkapun át az (S. F) kaviosfölfog© és (S. B.) gyűjtőmedencébe jutnak. Itt a (G. R.) és (F. R.) durva és finom gereblye van elrendezve, melyek a legdurvább alkatrészeket, mint pl. fát, bozótot, csontot, szalmát istb. a szivattyúberendezéstől távol tartják. A szivattyúberendezés a tömegeket bizonyos magasságra fölemeli, úgy, hogy további folyamai számára a derítőberendezésben megfelelő esés létesíttetik. Kedvező terepviszonyok esetén az egész szivattyúberendezés fölöslegessé válhatik és a folyadék közvetlenül a (V. G) elosztó csatornába vezettetik, melyen keresztül a tulaj donképeni derítőberendezésbe jut. Ezen derítőberendezés a , mellékelt rajzokon látható foganatosítási alaknál, pl. 24 önálljó (I—XXIV) derítő egységből, mindegyik derítő egység pedig három egymás mögött elrendezett, egymással összeköttetésben álló derítő medencéből áll. Az összeköttetést a (D) átömlési nyílások (2. és 4. ábrák) létesítik, még pedig tekintettel arra, hogy a szennyvizek á derítés által három komponensre: hulladékokra, tiszta vízre és úszó anyagokra bontandók, az átömlési nyílások, mint azt a 2. ábráb|ól látni lehet, két különböző magasságban vannak elrendezve. Ezen magasságok a derítendő szennyvizek összetétele, illetve a hulladékok és az úsaó anyag százalékos tartalma szerint választatnak meg. Minden egyes derítő medence különböző magasságban elrendezett, toljóka által elzárható három kiöímlési nyílással bír. A legalsó (Sl, S2, 83) kiömlési nyílás (2. és 3. ábra) az iszap vagy a hulladékok, a középső magasságbán lévő (KI, K2, K3) nyílások a tiszta víz és a legfölső (FI, F2, F3) nyílások az úszjó- vagy zsiradékanyagok levezetésére szolgálnak. A működés a következőképen megy végbe: A szennyvizek az elosztó csatornába kapcsolt (Z) csatornákból az (E) nyílásokon túlfolyással az összes első derítő medencébe lépnek. Innen a válaszfalakban alul kiképezett (Dl) és (D2) kiömlési nyílásokon at második, valamint a (D3) és (D4) nyílásokon át a harmadik kamrákba jutnak. A kamrák végig egyenlő mélységüek. A hulladékok az egyes kamrák legalsó részében, különösen az első és második