50887. lajstromszámú szabadalom • Javítások közvetlen és folytonos üzemű lepárló és rektifikáló berendezések, rektifikáló oszlopainak, vagy a szeszfőzőben használt különálló folytonos üzemű rektifikáló oszlopoknak fűtésein

lennie, — ne legyen túlságosan erős az •oszlop nagyságához viszonyítva, nehogy a túlságos erélyes fűtés következtében az oszlop tányérain a folyadék hullámozzon. A tisztított flegmák a (D) tisztító oszlop alsó részein távoznak, mely itt közönséges szerkezetű oszlop gyanánt van kiképezve és melytől a (6) vezetéken az (E) pálinkáié oszlopba megy. Az ebben keletkezett szeszgőzők a (7) csövön a (C) rectifikálóoszlopba emelkednek, melybe a (B) kondenzátoros fűtő felett lépnek be úgy, hogy az ebben keletkezett szeszgőzökkel keverődhetnek. Az a folyadékmennyiség, melyet feltétlenül vissza kell vezetni, a (B) kondenzátoros fűtőből a (8) túlfolyató csövön távozik és a (9) vezetéken át tér vissza az (E) pálinkaléoszlop (El) fölső részének legfölső tányérjára. Ez a (El) fölső rész, mely egyébként el is maradhatna, a 2. ábra alapján megmagyarázandó okokból van alkalmazva, ha a fölső részt elhagyjuk, a túlfolyó folyadék visszavezetése közvetlenül az (E) oszlopba történik. (12, 13 és 14) három thalpotasimeter (harmatpontmérő) vagy hőmérő, melyek adatai alapján a berendezés üzemét szabályozhatjuk. (17) közönséges rekuperator, melyben a nyers szeszgőzök hőmennyiségét az (A) lepárló oszlopba vezetett czire előmelegítésére használjuk, (18) egy második rekuperátor, mely a folytonos üzemű (D) tisztító oszlopba menő nyers flegmákat melegíti elő a kimerült flegmák hőmennyiségével, (19 és 20) gőznyomás szabályozók, végül (21) a folytonos üzemű rektifikáló berendezést tápláló (f) flegma tartály. A 2. ábrán látható foganatosítási alak az előbb leírttól annyiban tér el, hogy a lepárlást és rektifikálást egy munkafolyamatban végezzük úgy, hogy a munkafolyamat folytonossága megszakítva nincs. Eme két ábrán az azonos részeket azonos jelzések jelzik, ezért itt csakis azokat a részleteket kell bővebben leírni, melyek a két berendezés közvetlen kapcsolata következtében módosultak. így első sorban elmarad a (15) hűtő és ennek (16) elvezető eprovettája. A lecsapódott és le nem csapódott phlegma alkotórészek a (B) kondenzátoros fűtő alsó részén távoznak és a (2 és 3) vezetékeken közvetlenül a (D) tisztítóba mennek; a (4 és 5) csapok szerepe ugyanaz, mint az 1. ábrán, nevezetesen a (4) csap lehetővé teszi, hogy a (B) kondenzátoros hűtő csövei között lévő térben a nyomást az adott viszonyoknak megfelelően szabályozzuk, az (5) csap pedig módot nyújt arra, hogy a nyers flegmák gőzét közvetlenül az (5) vezetékbe vezessük, anélkül, hogy eme gőzők a kondenzátoros hűtő csövei között lévő térben felülről lefelé átáramolni volnának kénytelenek. Magától érthető, hogy az (5) csapot oly vezetékeken is lehetne alkalmazni, mely az (1) bevezető vezeték között van alkalmazva, mint azt az 1. ábra jelzi. Megjegyzendő, hogy a magassag különbség, melyet a (B) kondenzátoros fűtő és a tisztított flegmákat az (E) pálinkáié oszlop (6) bevezető nyilása között fenn kell tartani, hogy az egész berendezés működhessék, arra hasznosítható, hogy az (El) koncentráló oszloprészt elhelyezhessük. Ez a koncentráló oszloprész annyiban előnyös, hogy a (C) rektifikáló oszlop alsó részén és ennek következtében a (B) kondenzátoros fűtőben is a folyadék alkoholtartalmát fokozza anélkül, hogy mint pld. a 29927. sz. szabadalomban külön közbekapcsolt kondenzátort kellene alkalmazni és hogy a kozmás olajokat a (C) rektifikáló oszlop előtt, pld. a (10) csövön vezethessük el. A (B) kondenzátoros fűtő csöveiben lévő forró folyadék forráspontja az alkoholtartalmának növekedése következtében sülyed és így a csövek között lévő térben áramló flegmákra gyakorolt kondenzáló hatás is nő, ép úgy, mint nő ugyanabban a mértékben eme flegmagőzöknek a rektifikáló oszlopban lévő forró alkoholtartalmú gőzökre gyakorolt fűtő hatása. Ennek következtében a kondenzátoros fűtőnek a fölületegységre eső fűtőhatása is lényegesen fokozódik.