50886. lajstromszámú szabadalom • Üreges vasbetontalpra alkalmazott sínmegerősítő berendezés

— 2 — 5. ábra a talp keresztmetszete a könyökcsavarok ágyazásának föltüntetésével, a 6. ábra a talp hosszmetszete a nyomtáv föntartására szolgáló berendezés föltüntetésével, a 7. ábra pedig a sínnek a 6. ábra szerinti alátétlemezen valló elhelyezését mutatja fölülről nézve. A jelen vasbetontalp külső keresztmetszete leginkább derékszögű négyszög-vagy trapezalakú, a belső üreg keresztmetszete pedig kör- (2. ábra) vagy félkör-, ovális vagy négyszögletes s általában tetszőleges alakú lehet. A talp szilárdítása vasbetétek segélyével történik, melyeknek keresztmetszete számítás útján állapítandó meg. Az 1., 2., 2a., 2b. ábrák a vasbetétek elrendezésének egy kiviteli példáját mutatják. A hengeres (a) rúdvasak, melyeknek egy része egyenes, más része pedig meg van hajlítva, a talppal egyenlő hosszúak, míg a rövid (b) rúdvasak a talp tartófölületeinek szilárdítására szolgálnak. Ezen vasbetétek természetesen úgy vannak kiszámítva, hogy a hajlítási, húzási: és egyéb feszültségeket fölvegyék. A betéteket (c) és (d) kengyelek kötik össze, melyek közül a (c) kengyelek csavarmenetesen az összes vasbetéteket körülveszik és a harántirányú erők hatásának megfelelően a sintartió fölületek alatt kisebb, a vágány közepén pedig nagyobb menetmagassággal vannak elrendezve, míg a (d) kengyelek mindig két egyenes és egy meghajlított vasrudat fognak közre és ezekkel szilárdan össze vannak kötve, hogy a betonozás alatt alakjukat megtartsák. A csavarmenetben haladó (c) kengyelek helyett a (d) kengyelek hengeres vagy lapos vasak alakjában a talp egész hosszán eloszthatok, vagy pedig más tetszőleges, a célnak megfejelő kivitelű vasbetétek is alkalmazhatók. A síneknek a vasfbetontalpon való megerősítése a 3., 3a., 5. ábra szerint (e) alátétlemezek segélyével történik1

. Az eddig szokásban volt alaktól való lényeges eltérés abban áll, hogy a lemezeken a sinláb leszorítására szolgáló horog és a külső (f) csavar anyájának alátámasztására szolgáljó toldat van kiképezve. A föltüntetett példánál a lemezt a betontalphoz négy könyökben hajlított (f) csavar erősíti, melyek mindannyian ugyanazon alakkal és méretekkel bírnak. A négy csavar közül kettő a (külső oldalon a sin függélyes síkjához rézsútosan áll és a nyomtáv föntartására szolgál. A másik két csavar majdnem függélyesen van elrendezve és azon húzóerőket fogja föl, amelyek a billentő hatások j folytán a sinre hatnak, egyben pedig a (g) szorító lapok segélyével a sinlábat az I (e) lemez hornyába beékeli. Az (f) csavarok könyökbe hajlított részei a betonba I beágyazott (h) csövekbe nyúlnak és vízszintesen fekvő tengelyeik körül elforgathatok. Az (f) csavarok anyái Grové-féle rugalmas gyűrűkkel vannak ismert mjódon biztosítva. Az alátétlemezek a sin nyomását a talp fölületén elosztják, hogy a beton a megengedhető mértéken túl igénybe ne vétessék. A csavarok fölvételére szolgáló áttörések a gerendák fölületén előre elkészíthetők, vagy pedig a kész talpon a helyszínén vághatpk ki. A megerősítési mjódnak egy változatát a 4. ábra mutatja. Itt az (e) lemez hornya belül fekszik és a sintalp külső széle egy (i) szorítólemezzel ellátott kis csavar segélyével foglaltatik az (e) lemezhez. Az egész szerkezetnek a gerendához valió erősítésére itt is (f) könyökcsavarok szolgálnak és a gerenda áttöréseinek elrendezése változatlan marad. A fölsorolt eszközök a nyomtávnak kanyarulatokiban valió kibővítésére is teljesen elegendők úgy, hogy semmiféle további segédeszközre nincs szükség. Ugyanis csak az (e) alátétlemezeket kell (mint a talpaknál) a nyomtáv bővítésének megfelelően eltolni, amikor is a külső (f) csavarok, a nyomtávinak legföljebb 28 mm.-rel valió bővítését föltételezve, 7—7 mm. kilengést végezjhetnek jobbra és balra, mivel csavarok könyökrészei forgathatóan vannak a (h) csövekbe helyezve és az (e) lemez fölüle te ja csavaranyák fölfekvései helyén (x—x) körívet alkot, melynek (y) középpontja acsa-