50881. lajstromszámú szabadalom • Propeller

szintes irányban előrehajtott hajók sülyesztésére alkalmazható; a propellernek az alsó (b, d) él mentén elrendezett (y) tengely körül eszközölt Iengetése ugyanis a járműnek a függélyes nyíl irányában beálló elmozgását vonja maga után. A propeller a (b, d) éltől az (a, c) élig akként van kiképezve, hogy függélyes harántmetszetét (4. ábra) parabolikus vonalak határolják. A propeller továbbá az (a, b) vonaltól a (c, d) vonalig is ki van élezve (5. ábra). A (e, d) él előnyösen rövidebb, mint az (a, b) él és így a lemez oly derékszögű trapéz alakjával bír, melynek párhuzamos függélyes oldalai a lengési tengelyre merőlegesek. A vastagabb mellső (a, b) él a naszádnak vízszintes irányú mozgásakor, melynek létesítésére bármily hajtószerkezet szolgál, a környező víz ellenállását legyőzni iparkodik. A propeller a (b, d) oldaltól az (a, c) oldal fölé oly célból van kiélezve, hogy a naszád sülyesztése alkalmával a lemeznek nagyobb hajlékonyságát érjük el. A 9. és 10. ábrák világosan mutatják, hogy a propellert környező közegnek a propellerre merőlegesen ható (N) nyomó erőiből származó függélyes (G) componensek eredője annál nagyobb, mennél nagyobb a propeller kihajlása. Ezen lefelé irányuló függélyes componensek eredője okozza most már a járműnek kívánt sülyedését. A propeller kerülete akár derékszögű négyszög (1. ábra), akár trapéz (2. ábra) alakjával bírhat. Mindkét esetben célszerű a propeller sarkait legömbölyíteni, amint az a 15. ábra a trapezalaknál láttatja. A propellernek az (É, P) pontok (9. ábra) ill. az (El, FI) pontok (10. ábra közötti (r) része, mely a lengési tengely közelében fekszik, a lefelé irányuló (G) componenseket, melyek egymagukban eszközlik a jármű sülyesztését, igen csekély mértékben növeli, azonkívül pedig a vízszintes irányú lengetés ellenében semmiképpen sem elhanyagolható ellenállást fejt ki. Ezért némely esetben célszerű a propeller hasznos munkakifejtésének fokozása céljából ezen (t) részt csökkenteni; e végből ezen részben a (v) hösszhasítékot (6 ábra) vagy több (vl) hasítékot (7. ábra) képezünk ki vagy pedig a propellert az (y) lengési tengelyétől (8. ábra) távolabb rendezünk el és a (q, r) harántrudak segélyével kötjük össze a tengellyel. Világos, hogy ezen megoldásoknál az (r) résznek ellenállása azáltal van kiküszöbölve, hogy a víz a propellernek egyik oldaláról szabadon áramolhatik át a másik oldalra. A propellernek körív mentén történő Iengetése helyett a (z) propollerlemeznek (9. ábra) és — a már most a tengely helyébe lépő — (y) tövének egyensúlyvonalú alternatív mozgást is kölcsönözhetünk. Az (A)-tól a (B) felé irányuló elmozgatás alkalmával a (z) lemez a föltüntetett módon elhajlik. Az ezen elhajlást okozó, a lemez fölületére merőleges (N) ellenállási erők két componenscsoportra és pedig a vízszintes (H) componensekre és a függélyes (G) componensekre bomlanak. Ugyanez történik a (B)-től (A) felé irányuló elmozgatáskor (10. ábra) amennyiben az (NI) erők a vízszintes (Hl) componensekre és a függélyes (Gl) componensekre bomlanak. A gyors ide-odamozgatás folytán a (H, Hl) erőcsoportok egymást kiegyenlítik, míg a lefelé irányuló (G, Gl) componensek kizárólag a jármű sülyesztésére hasznosíttatnak. Az egyenes vonalú alternatív mozgatás, a körív mentén történő lengéssel szemben, egyrészt azzal az előnnyel jár, hogy a kívánt irányú mozgatást (tenger alatt járó naszádoknál a lefelé irányú mozgatást) eszközlő componenseknek iránya változatlan marad, míg az a lengetésnél állandóan változik ; ezenkívül az az előny is észlelhető, hogy az az ellenállás, melyet a propeller a kívánt irányú elmozgás (tehát tenger alatt járó hajóknál a sülyesztés) ellenében kifejt, sokkal kisebb, mivel a propeller állandóan a kívánt mozgási iránnyal parhuzamos (függélyes) helyzetben van, a lengetett propellerrel ellentétben, mely egy kilengés alkalmával csak egyszer jut ily (függélyes) helyzetbe, egyébként azonban ahhoz szög alatt áll.