50864. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár rézsútos kamarakemencék számára

gattyúcsapok körül elforogni kénytelenek. A (16) reteszek ezen kétféle mozgásának együttes hatása folytán a (17) horgok, a I (19) emeltyűnek az 1. ábrában szakadozott j vonalakkal föltüntetett helyzetéhen, a (18) j csapok mögé fekszenek úgy, hogy az ajtó 1 el van reteszelve és a (20) súlynak az (1) j kemencekamrában lévő anyag nyomását fölülmúló túlnyomásával a (4) kerethez szoríttatik. Hogy megakadályozzuk azt, hogy a (12) forgattyúk a (16) reteszeknek bekapcsolása után holtponti állásukon túlfurassanak, a (19) emeltyű a (30) meghosszabbítással van ellátva, mely, mielőtt a (12) forgattyúk a holtponti állást elérik, a (6) feszítő kengyeleken elrendezett (31) ütközőhöz ütődnek. Ha az ajtónak kinyitása céljából a (19) emeltyűt a (20) súlynak a (9) húzóelemmel eszközölt megemelése segélyével elforgatjuk, akkor a (16) reteszek, mihelyt csak azoknak a kemence felé irányuló elmozgása folytán a (17) horgok és a (18) csapok közötti számos bizonyos meghatározott mérték alá csökkent, saját súlyuk hatása alatt lefelé fognak mozogni, amikor is a bekapcsoló emeltyűnek (26) karját a (29) ütközőig ! húzzák és • ezáltal a bekapcsoló emeltyűt ismét a szakadozott vonalakkal föltüntetett állásba hozzák. Az ekként kireteszelt ajtót már most akadálytalanul kinyithatjuk. Abban az esetben, melyben valamely körülmény folytán a (16) reteszeknek a (18) csapokból való önműködő kikapcsolása nem következik be, a reteszek a (19) emeltyűnek további fölfelémozgása közben, annak a (15) harántrúdhoz való ütközése folytán biztosan kikapcsoltatnak. Ha azonban az ajtót, a javítási munkálatok foganatosítása céljából, nem szabad elreteszelni, akkor azt csupán a (9) húzóelemnek utánaengedése segélyével, tehát a külön bekapcsoló emeltyűnek működése nélkül, húzzuk a zárt állásba. Minthogy ekkor j a (16) reteszek a (19) emeltyűnek a teljes í vonallal föltüntetett állásba való elforgatá- 1 sakor csupán a (12) forgattyúk elforgásával járó mozgásukat végezik el, a bekapcsoló emeltyű segélyével eszközölt elreteszeléskor különben bekövetkező elforgatást azonban nem szenvednek, a (17) horog a (18) csapokkal nem fognak kapcsolásba jutni. A javítási munkálatok megtörténte után az ajtót a (19) emeltyűnek fölfeléforgása a bekapcsoló emeltyű (23) karjának egyidejű megemelése és a (19) emeltyűnek újból való lefeléforgatása segélyével zárt állásában ismét elreteszelhetjük. A súllyal együttműködő emeltyűs szerkezet, valamint a reteszek bekapcsolására szolgáló segédszerkezet a találmány keretén belül többféleképpen oldható meg; így pl. a (12) forgattyúk helyett a (16) reteszeket excenterek gyanánt is szerkeszthetjük vagy lehet a reteszeket egy behajló emeltyű segélyével akként befolyásolni, hogy azok a (19) emeltyűnek forgásánál a szükséges elmozgásokat végzik, amikor is bennük csak húzó erők lépnek föl. Lehet továbbá a bekapcsoló emeltyűnek (23) karját pl. lábitós emeltyű gyanánt is kiképezi és az emeltyűnek a (27) vonóelem segélyével létesített, a reteszekre ható elmozgatását a részletezettől eltérő m c'ccn foganatosítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ajtózár rézsútos kamrakemencék számára egy fölül elrendezett vízszintes tengely körül lengő ajtóval, melynek alsó elreteszelése egy emeltyűs szerkezet segélyével mozgatott horogalakú húzórudak közvetítésével történik, jellemezve azáltal, hogy az ajtó nyitásánál a rögzített ellentámaszokkal önműködően kapcsoláson kívül jutó elreteszelő horgok az ajtó zárásánál a megemelő szerkezettől függetlenül legelősször is egy külön hajtószerkezet segélyével egy előkészítő elreteszelési helyzetbe jutnak és csak azután vezettetnek a végleges zárási állásba az emeltyűs és a hajtószerkezetnek együttműködése folytán. Az 1. alatt igényelt ajtózárnak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy