50861. lajstromszámú szabadalom • Fogvájótartó
test belsejében vele közös tengelyen egy a (7) cső körül elforgatható (14) henger van elrendezve. Ezen (14) henger (141 ) hosszirányú hornyokkal vagy rovátkákkal van ellátva, melyekben alsó végükkel a (8) elválasztó fenéken nyugvó (15) fogvájón egyenként helyeztetnek el. A (14) hengeren lévő (141 ) hornyok különbözőképen képezhetők, pl. a (142 ) bádogbordák ráforrasztása által vagy pedig a bordákat és a hengert képező bádogszalag összehajtogatása által. A (10) üvegtest és a (14) hornyolt henger csonka kúp alakkal is birhat. A (14) hornyolt testre a (16) spirálrugó egyik vége van erősítve, melynek másik vége a (14) hornyolt testtel elforgathatóan összekötött (17) tárcsán van rögzítve, melybe a (7) cső négyszögletesen kiképezett (71 ) részére tolt (18) hüvely két (181 ) orra kapaszkodik. Könnyen belátható, hogy a (14) hornyolt test megfelelő elforgatásánál a (16) rugó megfeszíttetik, minthogy a (17) tárcsa a (181 ) hüvelycsapok által az együttforgásban akadályoztatik. A (16) rugó feszültségének megszüntetése, illetve a (14) hornyolt test visszaforgatása a (10) üvegtest (101 ) hasítéka mögött lévő (151 ) fogvájó által akadályoztatik meg, melynek alsó csúcsa a (8) elválasztó fenéken két (19) vezetékben lefelé elmozgatható (20) tolókára támaszkodik. A (20) tolóka oldalirányban kinyúló (201 ) résszel van ellátva, mely a (20) tolóka befelé mozgásánál a (151 ) fogvájó csúcsát magával viszi, miáltal azt a (14) fogvájódob (141 ) hornyából a (101 ) hasítókon keresztül a rézsútos (11) csatornába szállítja. A kiesett fogvájó elvétele után a hornyolt (14) dob a megfeszített (16) rúgó hatása alatt egy horonnyal továbbforog, míg a következő fogvájó a (20) tolókába ütközik. A (20) tolóka ©Imozgatása a (21) gombra gyakorolt nyomás által eszközöltetik, mely gomb a (7) csőbe helyezett (22) rúd fölső végén van elrendezve, melynek alsó vége a (7) csőben hosszirányban elmozgatható második (23) rúd fölső végére hat, mely rúd a (2) tok (5) csőtoldatába nyúlik, alsó végével pedig a (24) rugóra gyakorol nyomást, mely alulról helyeztetik az (5) csőtoldatba és abban a csavaros (25) dugó által tartatik meg. A (23) rúdnak a (7) csőben lévő része a (7) cső (73 ) hasítékában mozgó, ellenkező oldalakra nyúló (231 ) és (232 ) kihajlításokkal van ellátva, melyek a (20) tolóka (201 ) és (202 ) toldatai ellenében hatnak. Ezen kihajlítások közül a fölső (231 ) a (23) rúdnak a (21) gombra gyakorolt nyomása által előidézett lefelé mozgásánál a (20) tolóka befelé mozgását, az alsó (232 ) pedig a (23) rúdnak a (24) rúgó hatása alatt előidézett fölfelé mozgásánál a (20) tolóka visszamozgatását eszközli. A (231 ) és (232 ) kihajlítások helyett a tolóka elmozgatása céljából a (23) rúdon természetesen más módon kiképezett kinyúló részek vagy lerézselt fölületek is alkalmazhatók. Ha a (20) tolóka oly rugóval áll összeköttetésben, mely azt eredeti helyzetébe visszahozza, a (23) rudat csakis a tolóka befelé mozgatását előidéző kinyúló résszel vagy effélével kell ellátni. Nem áll semmi útjában annak, hogy a fölső fogvájóvég befelé való mozgatására a tolókát a (14) fogvájódob fölött rendezzük el, csupán a (101 ) kibocsátó nyílásnak kell egészen a (8) elválasztó fenékig leérnie. A tartálynak fogvájókkal való megtöltése céljából a födő (12) tokot lecsavaroljuk, azután a (14) dob elforgatása által a (16) rúgót megfeszítjük, mire az elforgatott dob rögzítése közben a (101 ) hasíték mögött fekvő (141 ) horonyba a (151 ) fogvájót helyezzük, hogy a (20) tolókára támaszkodó alsó csúcsa által a (16) rúgó lazítása a (14) hornyolt test fölszabadítása mellett megakadályoztassék, A további fogvájók a fölszabadított (14) dobnál kényelmesen rakhatók a hornyokba. Végül a (12) tokot újra rácsavar óljuk, mire a tartály használatra készen áll. A (14) fogvájó dob kiszedése céljából a (12) födőtok lecsavárolása után először a (18) hüvely távolíttatik el a (71 ) négyszögletes tengely végről, mire a (14) dob a (7) csőről könnyen lehúzható. SZABADALMI IGÉNY. Fogvájótartó, az által jellemezve, hogy a fogvájók átejtéeére szolgálé iBmert (10l )
