50851. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható elgázosító

nyomáshoz képest való beállítása céljából az ábrázolt foganatositási alaknál a szabályozó elem (10) csőtolattyú gyanánt van kiképezve, mely a vezérmű tengelyével egyenlő sebességgel forog és melyet a később leírandó módon a (21) fogaskerék hajt. A megfelelő (a rajzon derékszögű háromszögé alakú (9) nyílással ellátott (10) csőtolattyú a (13) karima, a csavarmentes (11) hüvely, a (12) karmantyú és biztosító csavaranya segélyével ugyanoly módon beállítható és rögzíthető, mint a (3) cső. A szabályozó nyílás eltolása következtében a keverés helyén a tolattyúnyílás éleinek más p.ontjai jutnak érvényre, ami által a befecskendezés időtartama szabályozható. A (10) vezértolattyúnak a vezérmű tengelyéről a (21) fogaskerék által való hajtása oly módon történik, hogy a tolattyúnak a mótor tengelyéhez képest elfoglalt viszonylagos helyzete forgás közben változtatható legyen és pedig a közbeiktatott beállítható (15) elem segélyével. A (21) fogaskerék ugyanis a megfelelő (22) nyúlvány útján a (15) elemen elrendezett csavarmenetalakú (18) horonyba fogódzik. Minthogy a (21) fogaskereket két helytálló (23) ütköző tengelyiránybán eltolhatatlanul tartja, a (15) tagot pedig az annak karimáját körülfogó (19) karmantyú és a biztosító csavaranya tartja tengelyirányban eltolhatatlanul, a (21) fogaskerék forgatásánál a (15) elemnek is kell forognia. A (15) elemmel a (14) cső el nem forgathatóan van összekötve, mely csőnek (17) bütyke a (15) elem hosszirányú (16) hornyában csúszhat. A (14) esővel a (10) csőtolattyún megerősített (13) karima szilárdan van összekötve úgy, hogy a (13) karima és a (10) tolattyú a (15) elemmel együtt kényszermozgásúan forog. Ha a közbeiktatott (15) tagot az annak karimáját két oldalról körülfogó (19) karmantyú segélyével, mely a csavarmenetes (20) hüvelyen ugyanoly módon eltolható és rögzíthető, mint a (3) cső (7) karmantyúja az (5) hüvelyen, tengelyirányban eltoljuk, a (15) elem a (18) horony mentén a (21) fogaskerékhez képest elforog. Ezt a viszonylagos elforgást a (16) horony a (17) bütyökre, vagyis a (14) csőre, (13) karimára é3 (10) csőtolattyúra viszi át úgy, hogy a (10) csőtolattyú nyílása a hajtóműhöz képest elforog. Ennek következtében a tüzelőanyag bevezetésének kezdete és vége a gép munkafolyamatának más részeivel esik egybe anélkül, hogy a bevezetés időtartama változnék. A csőtolattyúnak a hajtóműhöz képest való elforgatására a leírt berendezés helyett differenciálmű vagy hasonló hajtómű is alkalmazható. A tüzelőanyagot bevezető (3) C3Ő előnyösen a közepén elrendezett (24) harántfal által két részre osztható; a (3) csőben a válaszfalnak a tüzelőanyagot bevezető (4) nyílással ellenkező oldalán - a (25) nyílás van kiképezve. A (25) nyílás a befecskendezést befolyásoló hatások mérésére szolgál. E nyílással mérő műszert kapcsolunk össze, mely regisztráló műszer is lehet és azokat a hatásokat jelzi, melyek a tüzelőanyagot bevezető nyílásnál föllépnek. Ezáltal a keverésnél föllépő hatások megállapíthatók, ami a keverésnél működő nyomásoknak az üzemviszonyokhoz képest való beállítására szükséges. A tüzelőanyag bevezetési helye előtt a levegő vezetékében előnyösen szabályozó elemek rendezhetők el, melyek beállítható tolattyúk, csapok, szelepek vagy hasonlók lehetnek. A rajzon* ábrázolt foganatositási alaknál szabályozó elem gyanánt a (26) csap van alkalmazva, mely a (27) csaptokban ismert módon forgathatóan van elrendezve és melynek segélyével a keverésnél működő nyomást a tüzelőanyagot bevezető elemek beállításának megváltoztatása nélkül szabályozni lehet. A keverésnél működő nyomásnak ily módon való változtatása a szükséges keverékképzés szempontjából különösen abban az esetben fontos, ha a a tüzelőanyagnak és a levegőnek tulajdonságai (fajsúlya, nyomása, hőmérséklete) változnak. A 2—2d. és 3—3d. ábrák a tüzelőanyagot bevezető, különböző alakú nyílások elrendezését tüntetik föl. Több ily bevezető nyílásnak egymás mellett való elrendezése különösen a tüzelőanyagnak a levegőáram-