50835. lajstromszámú szabadalom • Utántöltést megakadályozó palack, vagy edényzár

fala tart a (g) lemezzel érintkezésben, ha a palack nincs fölfordítva. Az (L) zárban az (i) koszorúra egy (j);

üreges test van szerelve, mely a fölső (k) lemezzel együttesen megakadályozza, hogy a zárba drót legyen vezethető, melynek segélyével a szelep elérhető és valamely folyadék beöntése céljából fölemelve tartható volna. A 2. zárrészben szintén egy (m) szelep van elrendezve, mely a zár és a palack belseje között összeköttetést létesítő (l) nyílásba illik és helyzete szerint az összeköttetést megszakítja vagy szabaddá teszi. Az (m) szelep teljesen hasonlló az (e) szelephez és a már kifejtett célból szintén (n) parafahengerrel és erre erősített (o) fémlemezzel van ellátva, mely a (g) lemezével azonos keresztmetszettel bír. Az (o) lemezen ygyancsak egy tömör s

(p) golyló nyugszik, melyet a sugárirányú áttörésekkel ellátott (q) boltozatos koszorú tart az (m) szelep (o), fölső lapjával állandó érintkez|ésben úgy, hogy ezen szelep az (1) nyílás széleire fekszik és az öszszeköttetést elzárja. A (q) koszorú közepébe egy kis (r) süveg van illesztve, mely egy lefelé irányuljó hegyes (si) szöget hord. Ha a palackot fölfordítjuk, iákkor a (p) golyjó a (q) 'koszorú (r) süvegébe f ekszik és nem gyakorol többé nyomást az (m) szelepre, úgyj hogy ez utóbbi az (1) nyílást elhagyja és az összeköttetést szabaddá teszi. A (p|) golyíó eiz esetben majdnem teljesen szabadon lebeg az (r) süvegben, mivel csak két ponton van megtámasztva és pedig az egyiken az (s) szög csúcsa, a másikon az (r) süveg vagy (q) koszorú kerül'ete által. Ennélfogva a golyó nincs a f önnakad ás veszélyének kitévje, akármilyen ragadós vagy szirupszerű folyadék legyen is a palackban. Az (L) és (M) záraknak két (1) , é® (2) részre valló osztása és iezen részeknek egy tömített fal segélyével oly módon való elválasztása, hogy a két részi csak egy (f)1

; szelep által: elzárt nyílásion közlekedhes?sék egymással, azon célból történt, hogy ne lehessen a zárba valamely ragadós folyadékot vezetni, melynek segélyével a zár működése a golyók vagy szelepek megakasztása által beszüntethető volna. Ez a berendezés sokkal előnyösebb, mint az eddigiek, melyeknél kaucsukszelepek és más effélék voltak alkalmazva. A rajzokon a szelepeket a zár hossztengelyében tartó vezetékek egyszerűség szempontjából nincsenek föltüntettve. Ezen vezetékek tetszőleges szerkezetűek lehetnek. Az (M) zár köpenyének fölső részéből két egymással átellenben elrendezett, -fölfelé irányuljó (t) és (t') cső indul ki, melyek az (L) zár egész hosszán végignyúlnak és ennek fölső (k) födőlemezénélvég! ződnek. A levegő ezen a két csövön jut a ! palack belsejébe, miután áthaladt az alsó j (M) záron, melyből az (1) nyíláson és a j köpeny szűk (1') furatán át lép ki. Hogy I a buborékok vagy hólyagok alakjában ki( lépő levegő a palack nyakának alsó végéí nél örvényeket ne okozhasson, célszerű az I (M) zár köpenyének fenekéhez vagy egyszerűen az (1) nyíláshoz egy további (l'O csövet kapcsolni, mely az örvénylés megakadályozása céljából az (M) zárból kilépő léghólyagokat messzebb vezet i a palackba. Mivel az (L) zár (1) nyílása az (M) zár (1) nyílásánál, illetve a szűk (1') furatoknál vagy az (1") cső nyílásánál jóval nagyobb, a palack fölfordítása alikalmával a folyadék a nagyobb (1) nyíláson keresztüli törekszik a palackból el'távozni. A levegőnek az (M) zár köpenyébe való vezetésére azért van két (t) és (t') cső alkalmazva, hogy a működés mindig zavartalan legyen. Ugyanis megtörténhet, hogy a palack fölfordítása alikalmával az (M) zárba némi folyadék jut és annak pontos működését megzavarja úgy, hogy a zárat meg kell rázni vagy ütni a folyadék j eltávolítása céljából. Ha azonban két légcső van a leírt v

módon a zár átellenes oldalán elrendezve, akkor a palack fölfordítása alkalmával véletlenül a zárszerkezetbe jutott folyadék azon a csövön, amely a pal;ack helyzete szerint alul fekszik, szabadon eltávozhat,