50797. lajstromszámú szabadalom • Vasúti jármű kapaszkodó kerekekkel
— 3 — a kiliHCskarika belső fogközeibe, akkor a .{9) kerekek csak hátrafelé foroghatnak. A leírt berendezéa működése a következő : Ha a (9) kerekek külső oldalain lévő (26) nagyobb fékező ívek (29) emeltyűszerkezet által a (10) kilincskarikához közelíttetnek, miközben a kisebb (27) fékező ívek a (10) kilincskarikától eltávolodnak, akkor a (9) kerekek csak előre képesek gördülni, hátrafelé csak csúszni tudnának. Ha most a kiindulási helyzet olyan, melynél az (1) lendítőkorong (1. ábra) külső oldalain lévő (21) excentrikus horony legmellsőbb állásában van, amely azonos időben ugyanazon (1) lendítőkerék" belső oldalán lévő (21) excentrikus horony leghátsóbb állásban van akkor, a (8) mozgótengelyek a (11) vezető rudak által az (1) lendítőkoronghoz képest legtávolabbi állásban tartatnak.Ugyanakkor a (8) tengelyeken lazán forgó (7) kétkarimás kerekek (2. és 4. ábra) a (6) siiieknek az (1) lendítőkorong tengelyétől legtávolabb eső vége alatt állanak. Ha most az (1) lendítőkerék a motor által x /» fordulattal elforgattatik, akkor a félfordulat végén a (21) külső s a (21) belső excentrikus horony az (1) lendítőkorongon a föntleirttal ellenkező állásba jutnak; a külső (21) horony mellső széle legtávolabb áll a korong mellső szélétől, 8 a belső (21) horony hátsó széle szintén legtávolabb áll (I) lendítőkorong hátsó szélétől. A (21) hornyok a (15) karikákat a vezetett (11) rudak irányában magukkal viszik, s eltávolítják az (1) korong szélétől. A (15) karikákhoz kapcsolt (11) vezetőrudak ezáltal a (8) hátsó s ugyancsak (8) mellső kapcsolt mozgó tengelyeket az (1) lendítő korong széleihez közelebb hozzák a végeiken forgó (9) s a beljebb szintén rajtuk forgó (7) vályús szélű kerekekkel együtt. A (8) hátsó tengelyeken forgó (9) kerekek e közben előre gurultak, úgyszintén a (8) hátsó tengelyen levő (7) belső kerekek is a (6) sinek alatt. A mellső (8) tengelyeken forgó (9) kerekek azonban hátrafelé gurulni nem tudván a (11) vezetőrudak húzásának nem engednek, a pályasínen állva maradnak s a hátrafelé mozgó (II) vezetőrúd az (1) lendítőkorongot s az ennek tengelye útján hozzákötött (5) mozdonytestet az (1) lendítőkoronghoz közel hozott hátsó (9) kerekekkel együtt előre húzza. A kazántestet a (8) tengelyeken forgó (7) vályús szélű kerekeken (6) mellső sínjeivel előbbre gördül úgy, hogy az (1) lendítőkerék félfordulatának befejeztével a (7) mellső belső vályús kerekek a mellső (6) síneknek hátsó-, azaz a lendítőkoronghoz közelebb eső vége alá jutottak. Ez időben az első (9) kerekek a pályának egy helyén maradtak; a jármű a pályán egy lépéssel előbbre jutott, a hátsó (9) kérekekek pedig a pályán két lépéssel kerültek előbbre. Az (1) lendítőkorongnak erre következő másik félfordulatánál a (11) vezetőrudak ismét eltolatnak a lendítőkorongtól a hozzájuk kötött (8) első és hátsó mozgó kapcsolt tengelyekkel s az azokon forgó (9) külső s (7) belső vályúzott kerekekkel együtt. A mellső (9) kerekek ennek folytán előre gurulnak, ugyancsak előre gurulnak velük együtt az ugyanazon (8) tengelyeken forgó (7) kerekek is mellső (6) sinek alatt. A hátsó (9) kerekek azonban a (26) nagyobb fékezőívből kinyúló s a hátsó kerekekre erősített (10) kilincskarikák ferde fogai közé nyúló (28) kilincsek által a hátragördülésben megakadályoztatván, helyben maradnak, megkapaszkodván a nagyobb tapadás miatt a pályasínen s igy a (11) vezetőrudak a megkapaszkodó (9) hátsó kertekektől tolják előre az (1) lendítőkorongot, s vele együtt a mozdonytestet. A hátsó (8) tengelyeken forgó (7) belső vályús kerekek ez idő alatt a hátsó (6) sínek alatt gurulnak, azoknak mellső vége alól azok hátsó vége alá kerülve. E második félfordulat végén a (8) tengelyek ismét a kezdeti helyzetbe, azaz a lendítőkorongtól legnagyobb távolságba kerültek. Ez időszak alatt a hátsó (9) kerekek a pályán egy helyen maradtak, a jármű a pályán egy lépéssel előbbre jutott, a mellső (8) tengelyek pedig két lépéssel haladtak előre. Az (1) lendítőkorongnak minden egyes egész körülfordulása ily módon két lépéssel viszi előbbre a járművet.
