50763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üreges testek úgymint csövek, tartányok, tartályok és hasonló űrtárgyak hegesztésére

•olvasztandó fémek még egybe nem olvadása által áll elő a legnagyobb ellentállás tehát egyben a legnagyobb hőfok; de lehet a hőséget a hegesztendő helyen {ponton) úgy a varrat belső, mint pld. külső fölületén is szénelektródákkal egyenárammal fejleszteni és concentrálni. A váltakozó áramú elektród korongok tehát kettős szerepet játszanak, a hőforrásét és egyben a mechanikai megmunkálást végző gépelemét, mint az a 3. ábrán (i)-nél látható, amely elrendezés kisebb átmérőjű csőveken kitűnően be isválik,nagyobb átmérőjű és falvastagságú csőveknél azonban megfelelőbbnek bizonyul, ha a két feladatot külön gépelem végzi amint ezt a 4. ábra mutatja, (i) (i) a váltakozó áramot közvetítő hőforrás (k) (k) péld. a nyomást gyakoroló hengerek, e két gépelem egy vagy •két merőleges síkban működhetik, tehát vagy az A—A síkban vagy másban. Ugy a hőforrás, mint a mechanikai megmunkáló elem megfelelően hűtendő. Minél nagyobb valamely hőforrás temiperatúrájaja, annál gyorsabban áll elő az általa befolyásolt helyen a hegesztési hőfok, s annyival inkább concentrálódik ezen hőség egy kis fölületre. Ha pld. három különféle igen intenzív hőforrás egy kis helyre működik, úgy a hegesztési temperatura oly gyorsan áll elő, s a hegesztett fölület oly gyorsan vonatik el ezen hőforrások behatása alól, hogy a minden hegesztésnél előállt anj^agelváltozás az elgondolható minimumra redukálódik, amiből kifolyólag jelen eljárásnál a hegesztett varrat sohasem törékeny és kemény. Folytvas, acél, réz s egyéb fémek kitűnő '•hővezetők lévén, annál több hőséget absor'beálnak, minél nagyobb a reájuk vetített 'hőforrás intenzitása s minél hosszabb azon időtartam, amelyben hővel befolyásoltatnak. Mivel pld. minden hegesztésnél a két anyag tömör összeköttetése, az anyag oly állapotában vitetik véghez, amely állapot ezen anyagnak illetve a hegesztendő varrat körüli anyag részeinek izzítása általi tetemes anyag tágulását (kiterjedést) idéz elő, természetszerű, hogy az újbóli lehűlésnél annál nagyobb feszültség áll elő az anyagban, minél nagyobb fokot ért el a kiterjedés az anyag növekvés annak izzítása által és izzításakor. Ezekből kifolyólag igyekezni kell tehát azon anyag mennyiséget, amely az izzítás által kitágulhat lehetőleg redukálni, illetve minél kisebb anyagmennyiségt kitágíttatni. kiterjesztetni, vagyis mennél kisebb anyagmennyiségét izzítani azon célból, hogy a hegesztés után a legkisebb feszültség álljon elő s még ezen esekély feszültséget is igyekeznünk kell valamiképen eliminálni. Elérhető pl. mindezen követelmény a következők által: a hegesztendő űrtest vagy cső igen gyorsan izzítandó, hogy a fémnek az izzítás rövid ideje alatt érkezése se legyen a hő tovavitelére, átszármaztatására a cső többi anyagára s azonkívül úgy a hegesztendő anyag vízzel hűtendő, mindenkor a mindenkori hegesztési helye körül az izzítás ideje alatt, mint pl. a hegesztett hely maga is közvetlenül azután, hogy az (A) (A) hegesztési síkot elhagyta tehát hegesztetett. Kitűnő szolgálatot teljesít tehát az (i) (i) illetve (e) (e) vízzel hűtött elektrodkorong vagy elektrodhenger a hegesztési síkban, szintúgy a (k) (k) vízzel hűtött nyomóhengerek, valamint a hegesztett varrat vízzel való azonnali lehűtése az (A), (A) hegesztési sík mögött. Ezen igen hatásos és azonnali lehűtés azonban a fentieken kívül még azt is eredményezi, hogy a fémanyag úgy a hegesztett varratban magában mint pl. annak szomszédos részecskéiben, semmiféle elváltozást nem szenved illetve, hogy az anyag az izzítás által elváltoztatott azelőtti rostos vagy acélnál finom szemcsés voltát a lehűtés után visszanyeri. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás űrtestek hegesztésére, azáltal jellemezve, hogy az ürtestet késztetett vezetéssel, egyenes vonalban, tetszésszerinti hosszban s a hegesztési folyamat előrehaladásának megfelelő mozgási sebességgel hőforrások elé visszük, amelyek a kellő izzítási hőséget egy he-