50751. lajstromszámú szabadalom • Jeladó egyenáramú jelzőberendezésekhez

mája látható. Ügy a jelvevő, mint a mo­tor (e) gerjesztőmágnesei egymással pár­huzamosan az egyenáramot szolgáltató (B) áramforráshoz vannak kapcsolva, mely a (c) kollektoron csúszó (b) kefék útján táp­lálja az elektromotor fegyverzetét. A kol­lektoron a (b) keféken kívül még három, egymással mereven kapcsolt (d) kefe csú­szik, melyek az (E) j elvevő (a) fegyverze­tének három fázisban tekercselt (a) fegy­verzetcsévéivel vannak kapcsolva. A jel­adólépték fölött szokásos módon mozgató ható és a rajzon nem ábrázolt jeladó emelő segélyével a (d) keféket együtt be lehet állítani úgy, hogy közöttük a (b) mótor­kefékhez viszonyított helyzetüknek meg­felelően különböző feszültségek léphetnek föl, melyek a jelvevők (a) fegyverze­teihez vezető vezetékekben változó áram­erősséget létesítenek úgy, hogy ezek a fegyverzetek a fegyverzet- és gerjesztő­mezők kölcsönhatásai alatt jeladó emelőnek éppen elfoglalt helyzetének megfelelően ál­lanak be. Hogy a fölvevővezetékekkel kapcsolt ke­fék ne szikrázzanak, célszerűen ezeknél a keféknél is alkalmazzuk azokat a beren­dezéseket, melyeket az egyenáramú dina­móknál és motoroknál ebből a célból alkal­mazni szokás, így pl. a kefék megosztását és ellenállások vagy kondenzátorok közbe­kapcsolását. A jeladókollektort igen gyakran akként képezzük ki, hogy azon több, egymástól független kefecsoport csúszhasson. Azál­.tal, hogy az egyes kefecsoportokat külön­böző fölvevőkkel kapcsoljuk, egyetlen jel­adódinamó, illetve motor segélyével a kü­lönböző kefecsoportok különböző beállítás sával a jelvevőket különböző módon be­folyásoljuk, tehát egy forgógépen több jeladót egyesítsünk. Ily gépeknél a kollek­tor hosszú henger vagy korong alakjában képezhető ki és a kefecsoportok egymás mellett vagy koncentrikus gyűrűkben he­lyezhetők el. Sok esetben célszerű, ha a fegyverzetnek két vagy több külön tekercselése van, me­lyek közül az egyik motor tekercselés gya­nánt szerepel és kívülről kap áramot, míg a többi generátor tekercselést alkot és a jelvevőket látja el árammal. Ily módon meggátoljuk, hogy a jelvevőket szabályozó áramokat a munkaáram befolyásolja. Minthogy a forgógép a jeladónak a viszo­nyok helyes megválasztása esetében igen erős áramot szolgáltathat, az új jeladó fő­leg akkor alkalmazható előnyösen, mikor I a fölvevőnél nagy erőt kell kifejteni, ( te­! hát pl. géprészeknek vagy készülékeknek ' távolból való beállításáról van szó. További ! előny, hogy a jeladóemelő beállítása még akkor sem igényel a súrlódási ellenállások legyőzésére szükségesnél nagyobb erőt, te­hát akkor is könnyen végezhető kézzel, mi­kor a jelvevőnél igen nagy erőkifejtés szükséges. Ily jeladóknál a kefék helyett a dinamógerjesztés mágnesvázát is lehet beállíthatóan kiképezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jeladó egyenáramú jelzőberendezések­| hez, azáltal jellemezve, hogy a jelvevő j szabályozására szolgáló áramokat di­) namógépek, elektromotorok, forgóáram­átalakítók, unipoláris gépek vagy más hasonlók gyanánt szerkesztett berende­zések kollektorairól vagy megfelelő ré­szeiről a kollektorokon eltolható kefék veszik, melyekhez a j elvevőkhöz vezető vezetékek vannak kapcsolva ,úgy, hogy eme kefék beállításával a jelvevőket különböző feszültségű áramokkal táp­lálhatjuk. 2. Több az 1. alatt védett módon kiképe­zett jeladónak egyetlen berendezéssé való egyesítése úgy, hogy mindegyik jel­adó kefecsoportja ugyanazon a kollek­toron vagy hasonló részen tolható el úgy, hogy az összes jeladóknak a jel­vevő szabályozásra szolgáló áramszedői ugyanabból a gépből kapják a változ­tatandó feszültséget. 3. Az 1.-alatt védett jeladó foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fegyverzetnek két vagy több különálló tekercselése van, melyek közül az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom